Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

10. A teljes összeírási táblázatot közli a Magyarország történeti demográfiája a 2. sz. mellékletében. 11. A táblázat alapja a fent említett forrás, a gyöngyösi nemesek számát a Heves megye műemlékeit bemutató kötet tartalmazza. (3. k. 18. p.) 12. NmL. Mise. IV. 13. Uo. 14. Uo. 15. Kelényi György: i. m. 27. p. Az etimológiával és a szóhasználattal foglalkozik még Nyárády Miklós: A Nyírség nemesházai című tanulmányában. (A Néprajzi Múzeum Értékesí~je. Bp. 1936. 46—58. p.) Ö a nemesház, vagy a derékház elnevezés mellett marad. L6. Pulszky Ferenc: Életem és korom. Bp. 1888. 1. k. 10. p. — Berzsenyi Dániel összes művei. Bp. 1979. 447. p. — Hasonló kúriát ír le egy gyöngyösi felmérés is, bár időben jóval korábban, 1708-ban. A négy szobán kívül cselédszoba, konyha volt még az épületben, amelyet tornác övezett. (OL Neoregestrata E/148/87/No 55—56.) 17. Erre mutat rá Zádor—Rados: i. m. 379. p. 18. Kelényi: i. m. 29. p. és Zádor—Rados: i. m. 378. p. 19. NmL. Mise. IV. 1843/8 — Baksa Józsefné nemes asszony háza Karancskesziben 311 Ft-t ért, míg a pajtája 525-öt! Ehhez kommentár sem kell! (NmL Mise. VIII. 1841/11.) Hasonló módon kőből épült Mezőszemerén a Mocsáry-kastély (OL Orczy lt. P 518.22. cs. Sz. 37.) Erdőkövesden az Orczy-kastély (ÖL Orczy lt. P. 518 14. cs./Ehd. 58.) stb. — NmL Kárösszeírások IV/7/D. 3. megközelítő adatokat mutat pl. Molnár István dolyáni zsellér háza (NmL polgári perek III. 1848/2, vagy Lengyel István jobbágy háza NmL Kgy. ir. 39. db. 2. d. 1735/7. A jobbágygazdaságokra, lakóépületekre vonatkozóan dr. Zólyomi József kutatásai és tanulmányai adnak jelentős segítséget. 20. NmL. Mise. IV. 1846/7. — NmL. Mise. IV. 1846/4. 21. NmL. Mise. IV. 1846/1 — NmL. Mise. VIII. 1839/1. 22. NmL Mise. IV. 1847/3. — A felsőpalojtai birtokán (Hont megye) megtalált szenet már bányászták, ahogyan írják: „Különösen megemlítendő, hogy a palojtai határ hegyei a legjelesebb minőségű kőszén bányákat rejtik, mellyekből legújabban már Bányák is nyittattak és a kőszén Pestre szállíttatik." 23. NmL Mise. VIII. 1835/2. 24. Erre nézve Grünwald Béla ad szemléletes képet a nemességről, (i. m. 119. p.) (Vele vitatkozva Mocsáry Lajos: A régi magyar nemes című művében az ellenkező végletbe esve ideális állapotokat rajzol a korszak nemességéről. Bp. 1889. 217—241. p.) — A megyei választásokra nézve Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége. = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1980. 25. NmL. Mise. VIII. 1835/2. — NmL. Kgy. 864/1831. Szabad György: A társadalmi átalakulás folyamatának előrehaladása Magyarországon 1840— 1861. = Valóság. 1976. 5. sz. 3. p. 26. Ungár László: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. = Századok. 1935. 39—40. p. NmL. Mise. IV. 1846/1— NmL. Mise. IV. 1843/9. 27. NmL. Mise. IV. 1833/6 — NmL. Mise. IV. 1843/17. — Szvircsek Ferenc: A losonci bőrgyár. « Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1978. — NmL. Kgy. 1441/1830. — NmL. Mise. IV. 1846/9. — Kacskovics Lajos önéletrajza. OSZK. Fol. Hung. 1329. 2. p. — Grünwald idézett művében is említi az ilyen típusú nemeseket megjegyezve, hogy „ez az elem az ország nemesi demokráciája." (122. p.) 28. Publicola. = Pesti Hírlap. 1846. okt. 23 és 25. — Wesselényi is élesen támadja a fényűzően élő és a polgári foglalkozást lebecsülő köznemességet „aki inkább sanyarog, gyakran éhezik, hogysem mesterségre adja magát." = Balítéletekről, Bukarest, 1974. Kriterion. 112. p. 29. Pulszky Ferenc: i. m. 6. p. — A helyzet évtizedek alatt sem változott sokat. Mauks Ilona (Mikszáth Kálmán felesége) leírja, hogy mohorai birtokukon a hatvanas években is így éltek: „a mi kúriánk ajtaja sohasem volt zárva. Jöttek-mentek a vendégek és a rokonok: atyám atyafiságot tartott az egész megyével." = Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. Bp. 1922. 6. p. 30. Mocsáry Antal: i. m. 4. k. 243. p. 144