Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

31. Losonczi Agnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp. 1978. 110 p. 32. NmL. MiSC. IV. 1846/4. 33. NmL Mise. VÎÏI. 1831/1. 34. A kúriák felépítésére lásd Kelényi: i. m. 27. p. — Széchenyi István érzékletes leírását Laczkó Mihály idézi Széchenyi és Kossuth vitája című munkájában. Bp. 1977. Gondolat. 39—40. p. 35. NmL. Mise. IV. 181/8. Erdőkövesden az Orczy-kastély gazdasági épületei is ugyanezek: major ház, kerti pince; istállók, csűr, téglavető stb. (OL Orczy lt. P 518 14. cs. Ehd 8.) Mocsáry Károlynak Mezőszemerén szintén volt istállója, juhakolja, baromfi- és sertésólja, szérűskertje stb. (OL Orczy lt. P 518 22. cs. Sz. e. 37.) Hasonló példákat az ország minden területéről lehetne felhozni, hiszen a gazdálkodás egyöntetűsége magával hozta ezeknek az épületeknek az egyformaságát. A különbség csak ezek mennyiségében a jelentős. 36. NmL. Mise. IV. 1848/1. Prónaynak Csaláron, Ipolykürtön és Galábocson összesen 1471 holdnyi birtoka volt, amelynek értékét 213 236 Ft-ra becsülték. 37. NmL. MiSC. IV. 1843/7. 38. NmL. Mise. VIII. 1836 3 (és a 27. jegyzet forrásai.). 39. NmL. Mise. IV. 1846/10 — NmL Mise. IV. 1846/6 — NmL. Vál. jkv. 490/1848. 40. NmL. MiSC. IV. 1839/1 — NmL. VIII. 1836/3 — NmL. Mise. IV. 1843/17 — NmL. MiSC. IV. 1841/4. — Török János podrecsányi kertjét még Kazinczy Ferenc is megemlíti, amikor 1831ben felvidéki utazása során ide is eljutott. = Kazinczy Ferenc művei. 1. k. Bp. 1979. 602. p. 11. Mocsáry Antal: 1. m. 2. k. Az angol díszkertek mint divatos kertészeti stílusok szerte az országban jelen voltak. A szomszédos Hevesben ilyen jellegű park vette körül Gyöngyöstarjánban a kastélyt, amelyben „sok értékes fa azonkívül három tó volt látható." (Heves megyei Levéltár Törvényszéki iratok 427/1854.) 42. NmL. MiSC IV. 1846/8. 43. Voit Pál: Régi magyar otthonok. Bp. 284, 291—292, 299. p. Az б leírása színes, gazdag képet fest a köznemesi kúriák bútorairól, azok állapotáról. Lehet, sőt biztos, hogy volt ilyen. De nem lehet általánosítani, éppen a már korábban vázolt rendkívül erős vagyoni tagozódás miatt. 44. NmL. VIII. 1835/2. 45. NmL. VIII. 1836/4. 46. NmL. VIII. 1839/1. 47. NmL. IV. 71. Arch. Mixt. XII. 1831/1. (Az iratra dr. Zólyomi József hívta fel a figyelmemet.) 48. NmL. Mise. IV. 1830/4. 49. NmL. MiSC. IV. 1833/6. 50. NmL. Mise. VIII. 1839/1. — Lásd ebben a kötetben 203—244. 1. 51. Gyürky Antal: ötvennégy év Hont vármegye történetéből 1820—1874. 1—2. k. Vác. 1874—1882. 124—129. p. 52. Győr. Állami Levéltár Törvényszéki iratok 1801—1849. 1720 — Az Orezy-esalád gyöngyösi házában levő ingóságok is hasonló képet mutatnak. Elég, ha csak egy szobájának leírását mutatjuk be: „Zöld posztóval be borított fél kerekségű asztal 2, fiókos almáriom, 1 fedeles nyoszolya 1, kirakott kemény fábul való pohárszék 1, asztali ruhának való sotu 1, azalatt asztalka 1, pléhbül való gyertya ojtó 1, ablak felett firhangokkal 3, mindegyikhez zöld posztóbul könyeklő firhangja 3, fekete bőrrel borított szék 17, aranyozni való tornyos zöld kályha 1." (OL Orczy lt. P. 252 ív. 21 1777). 53. Kilián István közli a Bihar Múzeum 2. évkönyvében. Berettyóújfalu, 1978. 129—150. p. 54. NmL. VIII. 1939 (Varbó) — NmL. Mise. IV. 1830/4 (Plachy Sámuel) — NmL. Kgy. 2301/1840 (Mihályi György) — NmL. VIII. 1835/2 (Hachy István) — A már említett győri nemesnek. Szüts Adolfnak volt két hintója és egy szekere. A mezőgazdasági eszközei között több gépet illetve modernebb eszközt is említenek, mint pl. két szecskavágó masinát, kukoricatöltő ekét stb. (Győr AL Törvényszéki iratok 1801—1849: 1720) Nógrád megyében ilyennek nem akadtunk a nyomára. 145