Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

Ezután következnek a kisebb állatok óljai, közülük a sertésólakat, a hídlásokat említik a legtöbbször, a baromfiólakról csak ritkán ejtenek szót, ennek megléte mindenhol természetes. A juhakol és a vele egybeépített juhászház csak nagyon ritkán állt a belső telken, általában egy távolabbi, falun kívüli birtoktesten építették fel. Majd mindenhol meglevőik még a kocsiszín, a szénapajta. Kisebb magtárak is sorakoztak az udvaroa helyenként. A présház rendszerint a szőlőben volt a pincével egybeépítve, vagy amellett, már ahol egyáltalán volt szőlője a nemesnek. Rendkívül gyakori, szinte mindenüit szerepel a palinkaház, a benne levő réz főzőedényekkel, felszerelésekkel együtt. Elég gyakori, bár nem általános a méhes is. Ez rendszerint a belső kert végében húzódott meg. A nagyobb nemesi birttoik mellett találni téglaégető házat, azaz kisebb téglaégető műhelyt, ahol a birtok részére szükséges építőanyagot készítették. Az uradalmakban, Szécsény, Gács, Divény jelzik ezeket elsősorban, de volt ilyen néhány tehetősebb köznemesnek, pl. Prónay Károlynak is ípolykürtön.

36 Akadtak egészen ritka és különleges épületek is. Pl. Káinon Blaskovits Pálnak gubscsszárító házát, Prónay Károlynak jégvermét, Mocsáry Károlynak Liptagergén sajtházát említik. Balassa Sándorné divényi uradalmának podluzsányi pusztáján egy fürdőházat tartott fenn. Kőből és égetett téglából épült, zsindelytető fedte. Hét fürdőszoba volt benne, azokban 12 fürdőkád, „amelyekbe két sor rézcsövekben, és azokban levő csapokon hideg s meleg vizet lehetett a kádba ereszteni."

37 Ugyancsak egyedülálló építménye volt Mocsáry Károlynak, aki Liptagergén a residentionahs ház mellett egy lovaglóiskolával rendelkezett, amely ,,tölgyfa oszlopokon gerendákkal elkerítve van."

38 A gazdasági fejlődésre utaló épületeket, s egyúttal a vállalkozási, szellem meglétét már korábban is jeleztük (Kacskovics József, Tihanyi Ferenc, Forgách János, Blaskovits Pál, Török János.) Túl sok kertet nem említenek a források. Veteményeskerttel valószínűleg mindenki rendelkezett noha csak 8 ízben írnak róla. (Feltehetően kis méretük miatt.) Több mint érdekesség, hogy a gácsi kastélynak 16 holdas zöldségeskertje volt (másnak szántóföldje nincs annyi), s „naponként 40 személyre számítható udvart" láttak el. Gyümölcsöskertről 10 helyen olvashatunk a forrásokban Ezek tartalmáról, méreteiről keveset tudni, általában szilva-, körte-, meggy-, almafa található bennük. Terstyánszky Zsigmondnak 600 db-os gyümölcsöskertje volt Pusztaberkin. Jakabfalvy Antal kisaranyi birtokán 1700 szilvafát írtak össze. Ezzel szemben a Kosztolányi testvéreknek mindössze egy alma-, egy körte-, egy meggyfa és egy szederfa (eperfa) állt a kertjében.

39 A kúriák értékét, szépségét feltétlenül növelték a díszkertek, A levéltári forrásokból tizenegyet ismerünk meg, de Mocsári monográfiájában több helyen szükségesnek látja megemlíteni a díszkertek meglétét az illető földesúr neve mellett. Ezek általában angolkertek, tehát a természethez jobban igazodva esztétikus és harmonikus környezetet adtak. E parkok mérete is természetesen az illető nemes vagyoni állapotának függvénye volt. Forgách Pálnak uradalma középpontjában Szécsényben, a kastély alatt kb. 20 hold nagyságú „anglus" kert található három üvegházzal. Mocsáry még 137