Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

azt is hozzáteszi, hogy a kert fáinak, növényeinek száma csaknem „kétezerre megy'', s ékesíti még ezt két tó, fácánoskert, néhány mulatóépület stb. Mocsáry Károlyné már jóval kisebb és szerényebb, noha külsőségeiben igyekezett a mágnásokat utánozni. A kőfallal, illetve borókasövénnyel kerített parkban „csinosan körülnyírt gyertyánfák, gyertyános alék, s közel a kert kijárásához egy nagy hársfa, alatta deszka ülőpadok" — vámnak, és kanyargó sétautak díszítik. Török János podrecsányi birtokán a díszkertben már gyümölcsfák is sorakoztak, a praktikumra is gondoltak, ahogyan leírják „...ős. még a hajdankorban nagy szorgalommal ültetett s figyelemmel ápolt fenyők — a legválogatottabb gyümölcsfák, szőlő, virágok, rétek egymást felváltva a szemet nemcsak gyönyörködtetik, hanem a tulajdonosnak kellőképpen jövedelmeznek is." Hasonló elrendezésű Baloghy Antal kertje Pusztaberkin is ahol a díszfák és gyümölcsfák mellett ott volt a méhes, egy kis halastó és néhány mulatóépület.

40 Mindezeken felül díszesebb kertje volt még Varbón Szentiványi Ferencnek, Kisterenyén Gyürki Pálnak, Alsó-Sztregován Madách Imrének („nagy kiterjedésű, s benne erdő, szőlő, rét, fürdőház és egyéb hasznos szépségek látszanak"), Vidafalván Kubinyi Andrásnak. Karancsságon Kubinyi Gáspárnak, Salgótarjánban Jankó vich Antalnak, Cserhátsuránvban a Sréter családnak stb.

41 A nevek is mutatják, csak a vagyonosabb, műveltebb nemesek gondoltak — és tehették meg — díszpark létesítésére. A KÜRIÄK BERENDEZÉSE A megmaradt nemesi birtokösszeírások között csekély számúak azok, amelyekben a vagyoni helyzeitükre, lakásukra vonatkozó több-kevesebb részletességű adat található. Ezek azonban nem csak szemléletes, de általánosítható képet is adnak a berendezésről. A kúria külsejét igen jól jellemzi ha leírjuk pl. Tornyos Mihály penci kúriáját.

42 A háromszobás épületen összesen 10 ablak és 7 ajtó van. Ebből az első szobán 3 ablak, a második szobán 2, a szobalány szobáján 1, s a konyhán is 1 ablak. (A többi három feltehetően az udvari részre nézett.). Az ablakokon zsalugáter, de tetteik rájuk keresztvasat is. A konyha tégla-, a szobák deszkapadlósak. A két szoba sík mennyezetű, míg a szobalányé boltozatos. A szobákban egy-egy kályha található, a konyhában pedig egy tűzhely és főzőkatlanok. Az épület előtt oszlopos ambitus húzódik. Hasonló a kép Révész János szklabonyai házában. Három szoba van itt is, az úriszobán 3 ablak, az ún. cselédszobán 2, ezeken zöldre festett zsalugáter díszlik. A szobák deszkapadlósak, de kályhák helyeit „zöld mázú kemence" adja a meleget. Általában ilyen kép fogadja a látogatót, bár az épületek többségében a mennyezet dongaboltozatos, csak egy. vagy két szoba sík mennyezetű. (Rendszerint az ebédlő.) A fűtőeszköz a legtöbb helyen kemence. Gyakori megjegyzés a leírásokban, hogy az épület rossz állapotban van. Ilyen kifejezéseket olvashatunk: „fél kopottságú, rossz karban levők, igen 138