Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

településen élt, míg a legnagyobb szám 239. Ennyien voltak Losoncon. Emlékezhetünk, már az 1806-os összeírásban is itt találtuk viszonyítva a legtöbb nemest. A kimutatás szerint 1—10 nemes élt a 270 település közül 222-ben, az össztelepülések 82,22 százalékán, azaz a túlnyomó többségén. Ez mindenképpen a nemesség szórtságára mutat. Ha a leginkábbb lakott településeket nézzük, a már említett Losonc áll az első helyen. Az itt élő 231 nemes az összesennek az 5,77 százaléka. (Ami azért is meglepő, mert Losonc ekkor már a legjelentősebb megyei település, amely mind külsejében, mind szellemében polgári jellegű.) 137 nemes élt (3,42 százalék) Szécsényben és Cserhátszentivánban. 107 nemes élt (2,67 százalék) Ebecken, 101 Nagygécen, 94 Balassagyarmaton, 91 Rimócon, 79 Nagylócon, 78 Erdőtarcsán, 56 Szügyön, 51 Becskén. Ettől lefelé már erős szóródást találunk a számokat illetően. Általában csak egy-egy településen fordul elő nagyobb számú nemes, de akad 24 nemeslakta település hat, 29 nemeslakta négy stb. Mindez jól nyomon követhető a térképen. Ez a vonal, illetve vonzáskör, amelyet Balassagyarmat és Losonc közé és köré rajzoltunk, a nemesség számbeli megoszlásában is kimutatható. Természetesen voltak kanális települések ettől a vonaltól eltérően másfelé is. Ilyen pl. Erdőtarcsa, Cserhát szentiván, Magyargéc stb. F két utóbbiból egyetlenegyet sem, illetve csak egy kúriát ismerünk, ami azt jelzi, hogy az ott élő köznemesség alapvetően az armalisták közül került ki. Az életmódról azt is meg lehet említeni, hogy az összeírásban 351 esetben említették meg a nemes nevének feltüntetésénél foglalkozását. Kimagasló az egyházi hivatásúak aránya. Lelkész, plébános, káplán összesen 110 volt. A gazdaságban dolgozók között találunk 10 tiszttartót 17 ispán L Szellemi foglalkozású (ügyvéd, írnok, tanító, orvos, mérnök) 23 fő. Kézműves, iparos 13 fő (szűcs, szabó, szűrszabó, kőműves, takács, kovács, tímár, festő). Jeleztek még hat hajdút, 2 kocsmárost, 1 harangozót, 3 bérest, 1 inast, 1 kocsist, 1 juhászt, 1 kondást. Ezek a foglalkozások már egyértelműen mutatják — ha csak jelzésszerűen is — a nógrádi köznemesség vagyoni megosztottságát, az ebből következő gazdasági-életmódi erő,-; differenciáltságot. A KÚRIÁK SZERKEZETE, ELRENDEZÉSE, ÁLLAPOTA A korábbiakban általában a nemesi lakóépületekről szóltunk, s csak időnként említettük a kúria nevet. Bár ez szinonima problémának látszik, de több annál. Kúria alatt a korábbi évszázadokban a nemesi telket értették, később kastélyt és udvarházat egyaránt, s csak a XVIII. század második felétől válik egyértelművé a szó jelentése. Ez olyan épület, amelyet jellemez többek között az „egyszerű téglalap alakú alaprajz egyszöbjasoros beosztás, a homlokzat előtt végigfutó tornác."

15 ' Általában ilyen értelemben használjuk a továbbiakban a kúria megnevezést. Bár a korabeli gyakorlat sem volt egyértelmű. Mocsáry Antal említett monojv.ráíiájában ilyen kifejezéseket találunk: „úrilak, kedves lakhely, residentionalis lakhely, tsendes úri lakás, szép kinézésű ékes lakhely, régi cúria stb." Jelen munkánkban a kastély alatt csak a rnágnási, főúri emeletes lakóépület értendő. Bár tény, hogy voltak köznemesi emeletes lakóépületek is, 131