Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Soós Virág: Kubinyi Ferenc, a régész
kérdéses hegy ásatásában is bizonyos rendet szabni szükséges lévén, ennek következésében k. m. 1832-ik esztendőben a' Harsasnak előbb éjszaki oldalát a' fentebbi mód szerint kezdtem ásatni, és azt nagyobb részint végre is hajtottam; az idén nyugati oldalát szándékozom megásatni." 20 Bármi volt is a módszer: a kisterenyei ásatás előzményeinél, a leletek szétszóródásánál mindenképpen hasznosabb volt; első lépésként ő maga, ül. apósa, s egyben az ottani birtokos úgy próbálják megakadályozni a tárgyak elkallódását, hogy maguk vásárolják meg a találóktól. Az ásatás során előkerült leletek már egységesen Kubinyi Ferenc gyűjteményébe kerülnek. Sajnos, ki kellett derülnie, hogy ott sem voltak biztonságban. Minthogy más forrásból nem ismerjük, álljon itt, ha nagyobb terjedelemben is, de szó szerint egy ismertetés: „Losoncz városa leírásában tudományos szempontból alig van feltűnőbb nevezetesség, mint az ismert publicista és természetbúvár, Kubinyi Ferenc régiségek-, érez-, ásvány-, kövületek-, őscsontok- s tengeri csigákból álló nagyszerű és sok ezereket érő ritka gyűjteménye. Régiségek gyűjteményéből említésre méltók: I. Ferencz francia király kardja; Zsigmond császár idejebeli hegyes tőrök; régi magyar kardok; Napoleon-féle sable d' honneur; damaszk kard; japponiai egész fegyverzet; több rendbeli magyar vasingek; Füleken talált vasföveg, melynek felső része ezüst; régi magyar zománezos övek; török handzsárok; régi csótárok; XIV-ik századbeli régi magyar paszomántok; régi bútorok, jelesül egy Bosznyákféle magyar láda a XVI-ik századból; nagy rococo-szekrény 1639-ik évből; Lorándfy Zsuzsanna szekrénye; a késmárki sírból került Thököly-féle szék, aranyozott bőrből; Rákóczi-féle órák, egyik a munkácsi várból; hetruriai edények; kistérennei (Nógrádban) Hársas nevű hegyben ásott bronz-régiségek; mindenféle apróbb edények, aranyboglárok, sodronyok és bronzfegyverek, igen szép patinával bevonva —, mely régiségek a rómaiak itteni telepedésök ideje előttiek. Érez-, ásvány-gyűjtemény. Ebben legkitűnőbbek az úgynevezett kabinet-példányok, u. m. tellur, vasérczek, jegezetek. E gyűjtemény nemcsak a két magyarhonban található, de az egész Európában előforduló érczekből áll. Nevezetes ez még a fényesített ásványokról is, melyek a Migazzi bíbornokféle gyűjteményéből szereztettek meg. Szintén itt kiemelendők még a gyűrűk és ékszerekhez használható fényesített, s nagymennyiségű drágakövek is. Az ásványgyűjteményben található ásványok részint a Magyar hazában fekvő hegylánczok, hegycsoportozatok és az ezekben előforduló képletek, részint pedig ahonnan gyűjtettek, a magyar honi megyék szerint felállítvák. Legteljesebb a Nógrádmegyében található ásványok gyűjteménye. Legjelesebbek pedig e gyűjteményben a hegyaljai fél opálok, Barsmegyében Klinki vagy a Zipsar-völgyben előforduló malomkő, porphirok és trachytek, származási átmenetök szerint. Kövületek gyűjteménye. Fa és csiga-kövületek. A fa kövületek között legnevezetesebb a tarnór л hegyből kiásott 22 ölnyi fakövületből elhozatott 6 ölnyi darab, mely a magyarországi természetvizsgálók és orvosok pesti m„sod nagy gyűlésén Kubinyi Ferencz indítványára, G 97