Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Soós Virág: Kubinyi Ferenc, a régész

nem emlékeznek, de azért még is felette és szörnyű régi, mert sem vasat, sem üveget nem esmért — még is földmívelő, mert számtalan rézsarlók és rézorsók —, még is Vitéz mert külömbféle lószerszám ékességei és réz — lánzsák —, még is arany-míves és gazdag, mert régolta, és mai napiglan számos arany boglárok, tsatok, fürtök, fonalak, czifrázatok, és ékesítések azon a' helyen találtatnak. —"

14 Kubinyi Ferenc kevésbé szerencsésen határozta meg a leletek korát, ill. kötötte néphez a kiásott anyagot: a Hársashegy tárgyait a területen huzamosabb ideig élő római légió hagyatékának tartja, amelynek tagjai maguk készítették fegyvereiket, eszközeiket; bár ő is utal arra, hogy a vas és az üveg ismeretlen volt előttük.

15 Megítélésében viszont szerény, s kétszer is említi, hogy képzettségét hiányosnak tartván, véleménye korántsem biztos és cáfolhatatlan; írásával célja a leletek közlése volt: „Nem czélom ezen csekély értekezésemben meghatározólag véleményemet 's vég-ítéletemet a' világ elejibe bocsátani, erre nagy tapasztalás, a régiségek tudományában nagyobb járatosság kívántatik, mellyet — hivatalom által elfoglalva lévén — üres óráimban szereznem lehetetlen vala. — Közlöm a' talált régiségeket, hogy ezáltal is édes hazámat ezen tekintetben a' külföld előtt ha nem is kedvessé, legalább figyelemre méltóvá 's esmeretesebbé tegyem, leginkább azért, hogy a' jövendő tudós világ azoknak eredeti nyomába akadhat: gondolkozásra nyújtok tehát módot a' régiségekben 's a' világ történeteiben jártas tudós világnak."

16 „Ezen állításomnak megczáfolására, még azt az ellenvetést is tehetné valaki, ha valljon a' kérdéses régiségek a' Rómaiaktól valók e, vagy talán még régibb időkre mutatnak? Hát ha a' Rómaiaknak Pannoniába való jövetelek előtt itt lakozó népektől származnak? Ám lássa a' régiségek 's történetek leírásában 's tudományában jártas tudós világ, 's hozzon ítéletet, ha valljon egészen helytelen e, vagy talán némelly részben figyelmet érdemlő fentebbi előadásom."

17 Ugyanakkor megfigyel egy tűzhelyet, s megjegyzi azt is, hogy az általa átfúrt piramisoknak nevezett — ma tűzikutyának hívjuk — tárgyak a tűzhely közelében voltak. Ugyanitt megfigyeli a talaj elszíneződéseit, s foglalkozik a tűzhely kiemelésének gondolatával: ,,. . .minekutána az azon fekvő föld rendesen és ügyesen eltakaríttatott, a' tűzhely azonnal szembetűnőbb lett, melly bátor ugyan összeállott, azt azonban nagyobb darabokban felszedni nem lehetett, ezen tűzhelynek kiterjedése 1 1/2 • lehetett,..." 18 A tárgyak elnevezésének, leírásának sem volt hagyománya, korántsem létezett „szaknyelv". Helyébe ábrákat alkalmaz: ezek a legbeszédesebbek, s így érthetővé válik a szűkszavúbb, nehézkesebb leírás. Megpróbál választ adni arra, hogy mire használhatták a kiásott tárgyakat. A különösebb, általa először látott darabokra külön felhívja a figyelmet. Ásatási „módszerről" annál is inkább korai lenne beszélni, mivel már utaltunk arra, hogy ez volt az első őskori ásatás hazánkban. A tapasztalatokat maga a hegy adta; azt a korábbi megfigyelések alapján már tudta: ,,a' régiségek csupán a' gyepföldben a' hegynek éjszaki és déli oldalaiba szanaszét elszórva, nem bizonyos egy, hanem több helyeken találtattak, mélyebben pedig az anya-homokföldben azoknak nyoma nincsen."

19 A rendet elsősorban az alaposság és a teljesség jelenti, a lehetőség szerinti figyelemmel: „Valamint minden dologban: úgy a' 96