Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

Megyei közéleti szerepére vonatkozóan is vannak adataink. Ebben az évben négy alkalommal is megválasztották a polgári és fenyítő törvényszékre táblabírának. Tagja volt a törvénykezési rendszer átalakítása tárgyában kiküldött bizottságnak. Javasolta, hogy a törvényszéki bírákat hosszú időre válasszák meg, mert a gyakori változások nem használnak a törvénykezés színvonalának. Ugyancsak folyamatosan dolgozott a selyemtenyésztési bizottságban, mert minden választott tisztségének mindig maradéktalanul eleget tett. Egy jelentősebb feladata adódott még ekkor. István nádor „bemutatkozó" körútján Nógrádba is ellátogatott. Két bizottságot választottak, amelyik fogadja őt, az egyik a megyehatáron, a másik a megyeházán. Ez utóbbinak volt tagja Kubinyi.

43 Mindezek azonban csak előjelei voltak az 1847—48. évi országgyűlési követválasztásoknak. Kiélezett politikai helyzetben került erre sor. Ezt a liberálisok maguknak köszönhették, nem tudtak ugyanis döntésre jutni a jelöltjük személyében. Kubinyi, vagy Desewfy Jób? Ez volt a kérdés. A két párt megegyezett a megyében, hogy a két követ közül az egyiket a konzervatívok, a másikat az ellenzéki párt küldi. Csakhogy amíg a konzervatív párt egy jelöltet állított, addig az ellenzékieknél megoszlottak a voksok az említett két jelölt között. A választásra vonatkozóan több forrásunk is van. Az egyik legautentikusabbnak tűnő Pulszky Ferencé, aki az eseményekben maga is tevékenyen részt vett. Pulszky szerint Kubinyi e szavakkal kérte őt meg: „Szeretném ha még egyszer megválasztanának, harmadszor, tudod: Consul tertium tegyétek most meg, többször nem alkalmatlankodom nektek." Ez a mondat azonban így nem hangozhatott el, erre bizonyíték eddigi élete, politikai tevékenysége, s főleg az, hogy ő a követi funkciót nem holmi virtuskodási alapnak tartotta. Hitelessége ellen szól magának Pulszkynak a személye is, aki igyekezett — utólag — atyai jóindulatú és segítőkész barátként feltűnni, akinek sokat köszönhetnek kortársai (főleg azok, akik önéletrajzának írásakor már nem éltek. Lásd véleményét Petőfiről.) Mindenesetre a választási küzdelem nagy volt, Pulszky még a pestiektől is kért pénzt a költségek fedezésére. (Alighanem az ellenzéki pártot kell ezalatt értenünk.) A választásra október 18-án került sor botrányos körülmények között. A kormánypárti jelöltet, Károlyi Jánost közfelkiáltással választották meg, de a másik követ választására szavazást kellett tartani s ebből Desewfy Jób került ki győztesen, ö 1577 szavazatot kapott, míg Kubinyi Ferenc tízzel kevesebbet, 1567-et! S hogy valóban példátlan méretű visszaélések történtek, arra bőven találunk utalásokat. A választás után azonnal egy bizottságot küldtek ki a szavazásra jogosult nemesek összeírását kidolgozandó, ugyanis „a szavazatszedésnél használni szokott nemesek összeírása, szabálytalansága és kerületenként létező egyenetlenség miatt majd haszonvehetetlen". Ugyanakkor egy másik bizottságot is útnak indítottak Vükére és Berkipusztára, ahol a választási küzdelmek során két nemes „agyonüttetett", s ezt kellett kivizsgálni. Majd néhány nap múlva egy harmadik bizottság is megkezdte munkáját. Ennek az volt a feladata, hogy kiderítse, miért használt Frideczky Lajos főjegyző katonai karhatalmat Oroszi köz69