Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

ségben a követválasztás előkészítése idején. Nem mindennapos a bot­rány, ennyi problémával még nem találkoztunk az eseménytelennek nem nevezhető megyei tisztújításokon sem. S ami teljesen szokatlan volt, a megyei közgyűlés közvetlenül a vá­lasztás után külön jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét Kubinyi Ferenc­nek eddigi politikai tevékenységéért. Erre mindeddig nem volt példa a vesztes jelöltek esetében. Valószínű, sőt bizonyos, hogy mindenki tisztá­ban volt a választási visszaélésekkel és így akarták „kárpótolni" Kubinyi Ferencet. Maga a köszönőlevél így szól: „Megemlíttetvén ez alkalommal Kubinyi Ferencz táblabíró úrnak a polgári pályán a köz Haza érdekébe működései által szerzett azon érdemei, mellyek akármint számos évek során megyei hivatalnoknak, akár mint a megye közönségének két ízben a törvényhozói pályán hű, s Honszerte köz megelégedést nyert képvise­lőjének becsületes polgári eljárását, eltulajdoníthatatlan sajátjai köze­pette is férfias kitűrés s engedetlen jellemének fenntartva fénybe ra­gyognak a Haza egén a KK és RR ez úttal is kedves emiékökbe tartva, azoknak méltánlását, hála jeléül jegyzőkönyvbe igtatni rendelték." 44 Kubinyit azonban nem törte le a választási vereség, azonnal indult az országgyűlésre. Ezt a titkos jelentésekből tudjuk, s ezekből kiderül a választás néhány érdekessége is. A besúgói jelentés szerint november 6-án hajóval utazott Pozsonyba, hogy ott közvetlen közelről figyelhesse az eseményeket. A hajón ellenzéki társainak, akik között ott volt Kos­suth, Ráday Gedeon, Pulszky stb. beszámol a megyei választásokról. (A jelentés szerint nagy fehér tollforgó volt a kalpagján, ez volt pártjának jele.) Két okra vezette vissza a vereséget: a kormány azon szándékos ak­ciójára, hogy Pest megyében és Nógrádban egyidőre tűzette ki a válasz­tásokat és így sokan távol maradtak a szavazástól, illetve a Pest megyei gyűlésen voltak ekkor. Ez kb. 200 szavazat elvesztését jelentette számá­ra. Másrészt az ellenfelei titokban megvesztegették a korábban neki el­ígérkezők egy részét, s azok a szavazáskor elpártoltak mellőle. Minden­esetre szándékában állt az országgyűlésen vizsgálatot kérni a visszaélé­sek ellen. A megye anyautasítása most már teljesen és egyértelműen a hala­dás szolgálatában állt, eljutott a megyei köznemesség által elérhető po­litikai fejlődés csúcsára. Először is célul tűzte ki, hogy a követek „olly törvényeket igyekezhessenek alkotni, mellyek a kor kívánatait, s a me­gye haladásit, szabad szellemét kielégítve, a közre s egyesekre egyaránt üdvös hatással lesznek s azok folyamatbavételével az egész nemzetre ál­dás, háromoljék". Az ősiségre vonatkozóan a teljes eltörlés javaslására utasították a követeket. A közteherviselés, amely elősegíti az ipar fejlődését, a nem­zeti vagyonosodást, és a nemzet egységessé válását ugyancsak törvény­be hozattatik. Az örökváltság ügyében is a végső megoldáshoz kell nyúl­ni, mert „a földesúr és a jobbágy között jelen viszonyok olly nyomasz­tók, hogy azok nemcsak a földes úr s jobbágyra, de magára a közre is naponta közgazdászati tekintetben csak károsabbak lehetnek..." A kö­vetek támogassák a népképviseleti rendszer bevezetését. Ugyancsak vég­ső döntésre jussanak a szabad királyi városok ügyében, törvényt kell al­7П

Next

/
Thumbnails
Contents