Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

1838-ban egyesült a két kaszinó. Volt könyvtára, amelyből könyveket kölcsönözhettek a nem kaszinótagok is, járatott 11 hírlapot és a rendszeres szervezeti élet jóvoltából pár ezer forintos vagyona is volt. (1846ban pl. 6 213,— Ft) A kaszinó hat teremből álló saját épülettel rendelkezett. Található benne biliárdszoba, társalgó, kártyaterem, olvasószoba, stb. Tagjainak száma 1842-ben 140 fő. (A kaszinón kívül működött egy külön olvasó- és műkedvelő egylet is.) A város Pelikán névvel lapot adott ki, amely 1846—47-ben „a társadalmi ferdeségek ellen jó sikerrel küzdött". 1843-ban alapították az ev. könyvtári olvasóegyletet, amelynek 756 kötetből álló könyvtára volt 1844-ben, s a tagok felolvasásokat, tudományos előadásokat is tartottak, sőt még könyveket is adtak ki. (Ennek megszervezésében tevékeny szerepet játszott Kubinyi Ágoston, aki ekkor már a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt.) Ezenkívül működött a városban egy műkedvelő társulat, amely előadásokat tartott a kórház, a kisdedóvó javára. 1846-ban nyelvművelő társaságot alapítottak a fiatalok, ez azonban rövid idő után megszűnt. Egészségügyi intézete csak egy volt, az igen rossz állapotban levő kórház, amelynek átépítését régóta tervezték. Ugyancsak tervbe vették egy testgyakorló intézet létrehozását is. S végezetül említsük meg Kubinyi Ferenc gyűjteményét, amely ekkorra már úgy hozzátartozott a városhoz, hogy nem volt látogató, meszszeföldről érkezett idegen, aki fel ne kereste volna. Rövid leírása maradt csak fenn, de ebből is megállapítható, hogy hatalmas történeti és tudományos értékű anyagot gyűjtött össze Kubinyi. Tegyük hozzá, ez is a köz javát szolgálta. A több ezer darabos gyűjteményt Kubinyi losonci házának két szobájában helyezte el, tudományos rendbe rakva, névvel és sorszámmal — alighanem katalógusszámmal — jelölte. Ezekből küldött cserepéldányokat Zipserhez Besztercebányára és ajándékba ,,a hazai protestáns főtanodáknak, a magyar Akadémiának, Nemzeti Múzeumnak és Ipartanodának"/'

2 Kétségtelen, hogy Losonc társadalmi fejlettsége, kulturáltsága, polgárosultsága, közintézményeinek, kulturális intézményeinek száma, színvonala magasabb volt, mint a megye székhelye. S ez nemcsak a reformkor derekán volt így, hanem ilyen is maradt — a nagymérvű pusztítás ellenére — a következő évtizedekben is. A LEGMOZGALMASABB ÉVEK Visszatérve Kubinyi politikai működésére, elmondhatjuk, hogy a titkos jelentésekben 1847-ben is gyakorta feltűnik a neve. Ez elsősorban a követválasztással kapcsolatos, ezért ott kell megemlíteni. Arról viszont itt kell szólnunk, hogy Kubinyi kétségkívül jelen volt az ellenzéki párt 1847 márciusi konferenciáján, és az azt megelőző ellenzéki összejöveteleken. Erre találunk utalásokat az ezekből az időkből származó besúgói jelentésekben, valamint Fényes Eleknek Kossuth Lajoshoz írott levelében, amelyből kiderül Kubinyinak, az Ellenzéki Körben betöltött szerepe, illetve aktivitása a párt szervezése során.