Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

nem folytatta az országgyűlésen elődje liberális politikáját. A követi utasí­tások pedig elég határozottan fogalmazódtak pl. a hitel tárgyában, az úr­béri ügyben, az újoncállításban, a zsidók „polgárosításában", a Nemzeti Múzeum és a Tudós Társaság ügyében stb. (Az utasításokat kidolgozó bi­zottság tagja volt Kubinyi is, mint azt korábban említettük.) A liberális megyei szemlélet fejlődését jelzi még az, hogy Deák Fe­rencet megyei táblabírónak választották. Az érvelés Deáknak az ország­gyűlésen végzett tevékenységét hozza fel: „Tündöklő magaviselete, mély belátása, hazája iránti tántoríthatatlan hűsége, buzgósága által szerzett bokros érdemei". Kubinyi eközben sem tétlenkedett. A szokásos megyei delegáció­tagságokon kívül aktívan részt vett a tisztújítások előkészítésében és vég­rehajtásában, tagja volt annak a bizottságnak, amely Sréter János em­lített kitűnő helyzetelemző művében észlelt hiányosságok felszámolását volt hivatott elvégezni. S emellett az sem lényegtelen, hogy 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. E meg­tisztelő cím elnyeréséhez alapot szolgáltattak eddigi kutatásai, szép gyűj­teményei és a tudományokat támogató önzetlensége. Beköszöntő beszé­de valószínűleg az 1845-ben megjelent „A Hegyalja földismei tekintet­ben" című munkája volt. Ez idő tájt fordul elő a neve először magánügyben, ha ugyan annak lehet tekinteni azt, hogy rokonainak, Kubinyi László árváinak, gyám­apja lesz (neki nem volt gyermeke) és ilyen irányú tevékenységéről rend­szeresen beszámol a megyei közgyűlésen. 31 1842-ben egy országos felhí­vás hatására Losoncon is elhatározták kisdedóvó létrehozását. Ehhez Ku­binyi is hozzájárult annyiban, hogy Tóth Mihály losonci tanító által le­fordított történelmi értekezéshez előszót írt. Ebben kifejtette nézeteit a történelemről és a népnevelés fontosságáról, mondván, hogy „a nevelés, kivált a nép nevelése minden polgári jobb létnek, erkölcsnek és feleba­ráti szeretetnek fő alapja..." A könyv jövedelmét a kisdedóvó javára kívánták fordítani. Ezekben az években egyre intenzívebbé válik tudományos tevékeny­sége is. Tagja lesz a Dániai Tudományos Társaságnak, rendszeresen részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók közgyűlésein, amelyeken számos előadást is tartott.' 12 AZ ERŐGYŰJTÉS ÉVEI A folyamatos politikai harc, Kubinyiék elvhű kiállása fokozatosan érezteti hatását a megyei közéletben és közvéleményben. 1843-ra a me­gye nemessége a polgári átalakulás döntő kérdéseiben egységes állás­ponton volt. De nem minden kérdésben. Évekre volt még szükség, hogy az utolsó lépést megtegyék. Ebben az évben áttekintették a reformjavaslatokat, és választmányi szinten terjesztették azt a közgyűlés elé. Érdemes ezekről szólni, mert jól szemléltetik a kialakult helyzetet. Nem vitás, hogy ezek a javaslatok a szatmári 12 pont alapján készültek, még ha azoknak nem is mindegyi­kére reagáltak ekkor. Ez egyúttal jelzi azt is, hogy az ellenzéki- szelle­mű megyék között igen hathatós együttműködés alakult ki. 80

Next

/
Thumbnails
Contents