Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége
nem folytatta az országgyűlésen elődje liberális politikáját. A követi utasítások pedig elég határozottan fogalmazódtak pl. a hitel tárgyában, az úrbéri ügyben, az újoncállításban, a zsidók „polgárosításában", a Nemzeti Múzeum és a Tudós Társaság ügyében stb. (Az utasításokat kidolgozó bizottság tagja volt Kubinyi is, mint azt korábban említettük.) A liberális megyei szemlélet fejlődését jelzi még az, hogy Deák Ferencet megyei táblabírónak választották. Az érvelés Deáknak az országgyűlésen végzett tevékenységét hozza fel: „Tündöklő magaviselete, mély belátása, hazája iránti tántoríthatatlan hűsége, buzgósága által szerzett bokros érdemei". Kubinyi eközben sem tétlenkedett. A szokásos megyei delegációtagságokon kívül aktívan részt vett a tisztújítások előkészítésében és végrehajtásában, tagja volt annak a bizottságnak, amely Sréter János említett kitűnő helyzetelemző művében észlelt hiányosságok felszámolását volt hivatott elvégezni. S emellett az sem lényegtelen, hogy 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. E megtisztelő cím elnyeréséhez alapot szolgáltattak eddigi kutatásai, szép gyűjteményei és a tudományokat támogató önzetlensége. Beköszöntő beszéde valószínűleg az 1845-ben megjelent „A Hegyalja földismei tekintetben" című munkája volt. Ez idő tájt fordul elő a neve először magánügyben, ha ugyan annak lehet tekinteni azt, hogy rokonainak, Kubinyi László árváinak, gyámapja lesz (neki nem volt gyermeke) és ilyen irányú tevékenységéről rendszeresen beszámol a megyei közgyűlésen. 31 1842-ben egy országos felhívás hatására Losoncon is elhatározták kisdedóvó létrehozását. Ehhez Kubinyi is hozzájárult annyiban, hogy Tóth Mihály losonci tanító által lefordított történelmi értekezéshez előszót írt. Ebben kifejtette nézeteit a történelemről és a népnevelés fontosságáról, mondván, hogy „a nevelés, kivált a nép nevelése minden polgári jobb létnek, erkölcsnek és felebaráti szeretetnek fő alapja..." A könyv jövedelmét a kisdedóvó javára kívánták fordítani. Ezekben az években egyre intenzívebbé válik tudományos tevékenysége is. Tagja lesz a Dániai Tudományos Társaságnak, rendszeresen részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók közgyűlésein, amelyeken számos előadást is tartott.' 12 AZ ERŐGYŰJTÉS ÉVEI A folyamatos politikai harc, Kubinyiék elvhű kiállása fokozatosan érezteti hatását a megyei közéletben és közvéleményben. 1843-ra a megye nemessége a polgári átalakulás döntő kérdéseiben egységes állásponton volt. De nem minden kérdésben. Évekre volt még szükség, hogy az utolsó lépést megtegyék. Ebben az évben áttekintették a reformjavaslatokat, és választmányi szinten terjesztették azt a közgyűlés elé. Érdemes ezekről szólni, mert jól szemléltetik a kialakult helyzetet. Nem vitás, hogy ezek a javaslatok a szatmári 12 pont alapján készültek, még ha azoknak nem is mindegyikére reagáltak ekkor. Ez egyúttal jelzi azt is, hogy az ellenzéki- szellemű megyék között igen hathatós együttműködés alakult ki. 80