Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége
AZ ORSZÁGOS POLITIKA SODRÁBAN Az országgyűlés befejeztével nem lett vége közszereplésének. Számára most már nem léteztek csendes, nyugodt pihenőnapok. Feladatai a megyében sem csökkentek. Közülük már néhányat korábban ismertettünk. Több bizottság tagjává választották, így többek között az úrbéri kérdések tisztázását végző bizottmány tagja lett, majd 1836. szeptember 2-án Horváth Antal és Trajtler István társaságában kinevezték az árvaszék tagjává. Az olyan megbízásokat, mint főispáni beiktatásokon való részvétel, már ő maga sem tarthatta számon. 23 Annál inkább fontos volt számára Kossuth barátsága. Minden bizonnyal Pozsonyban ismerkedtek össze, ahol Kubinyi tüzes szónoklataival az Országgyűlési Tudósításokban igen sokszor szerepelt. Kapcsolatuk az országgyűlés befejezése után sem szakadt meg és ennek látható jele a Törvényhatósági Tudósítások volt, amelynek Nógrád megyei levelezője Kubinyi Ferenc lett. A Kossuth kérésére elvállalt feladatot nagy megtiszteltetésnek tartotta. A megyéből csak a közgyűlésnek, mint testületnek és neki személyesen járt a Törvényhatósági Tudósítások. 24 (Ez némileg meglepő, ismerve a liberális szemléletű nemesek nagy számát Nógrádban.) A lap tudósítójának, terjesztőjének lenni nem kis bátorság és felelősségvállalás dolga volt. A megye 1836 nyarától már intenzív harcot folytatott a lap terjesztéséért s ebben Kubinyinak is hathatós szerep jutott. Ez a politikai küzdelem egyúttal rávilágít a megyei nemesség liberális szellemű érlelődésére. Az első adat 1836. július 14-éről való, amikor Kossuth levélben közli egy lap kiadásának tervét, s jelzi azt is, hogy ezt neki megtiltották. Egyúttal kéri Nógrádot, álljon ki mellette. A megye azonnal felirattal fordult a nádorhoz a tervezett lap engedélyezése ügyében. Erre a közgyűlésre vonatkozóan Kossuth is ad tájékoztatást visszamenőleg a Törvényhatósági Tudósítások 1836. november 5-i számában. Az ülésen igen élénk vita folyt, pontosabban szólva nem is volt vita, hiszen a rendek egyetértettek abban, hogy ismét súlyos sérelem esett a szólásszabadságon. Kubinyi Ferenc kétszer is felszólalt a gyűlésen. Rajta kívül megemlíthetjük még Ebeczky József szolgabíró, Huszár József első főjegyző, Sréter János másodfőjegyző hozzászólását is. Utóbbi kifejtette, hogy egy nyomtatott újság betiltása is sérelmes, „legnagyobb pedig a sérelem akkor, midőn a törvényellenes tilalmazás még a magános közlekedésekre is kiterjesztetik." Az, hogy magánembert érintett a sérelem, az nemcsak az egyedüli saját baja, mert „az alkotmány az egyest az egésszel oly szoros kapcsolatba hozza, hogy senkit polgári jogaiban sérteni nem lehet anélkül, hogy az egész társaság (társadalom) sértve ne legyen. A nádor válaszában közölte, hogy Kossuth tervezete nem tekinthető levelezésnek, „előre bocsájtott hírlelés, előfüzetés, s meg szabót áránál fogva méltán az üdőszaki folyó irományok sorába tartoznak...", ezért utasítja a megyét, hogy ebben az ügyben többet ne terjesszen elő semmit. Nógrád azonban nem hátrál. Jogi síkra viszi át az ügyet, s azzal érvel, hogy a nádor határozata nem alapszik az alkotmányon, sőt azzal ellentétes, ugyanis csak a törvény alapján lehet kormányozni, s nem „legfelsőbb rendelések által". Amit Kossuth írni akart a közgyűlésekről, 55
