Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

az egyébként nem titkos, sőt hasznos a haza számára, mert így a „lelki kifejlődés", a „nemzeti, élet" és a „jó lét" erősödése biztosított. Szinte szabályszerű fenyegetést is olvashatunk a határozatból, egy esetleges öszszeesküvés gondolatát is felveti, ha nem is konkrétan, de alternatívaként: „minthogy különben is a terjesztendő értelem és tudományt szerezni kívánó vágy eféle rendeletek által aligha korlátoztattatik ! mert szellemi tulajdon czélja elérésére vezető módokba határtalan lévén az elméleti öszveköttetést talán az egészre czélszerűtlenebb mód, és eszközök által létesítenek." Egyúttal megbízták Kubinyit, hogy a megye részéről rendszeresen adjon tudósításokat. Erről az ülésről a Törvényhatósági Tudósítások szeptember 3-i számában számol be Kossuth Lajos. A felszólaló megyei nemesek — Kubinyi Ferenc, Géczy Péter, Prónay János, Kubinyi Ágoston, Sréter János, Fráter Pál, Kacskovics Károly — alapvetően egyetértettek a nádornak adandó válaszban s helyenként egészen szélsőséges javaslatokig elmentek. Például kérjék Pest megyétől a közbeavatkozó tisztviselők megbüntetését, s ha a lap végleg leállna, folytassa Nógrád megye annak kiadását stb. Kubinyi többszöri felszólalásaiban csak úgy látta megoldhatónak a kérdést, ha minden vármegye megbízza Kossuth Lajost a tudósítások kiadására, és a megyei közgyűléseken történtekről a jegyzői hivatalok rendszeresen beszámolnak Kossuthnak. A további fejlemények is érződnek a megyében. A postai eltiltások révén Kubinyi Ferencnek nem érkeztek meg a lap példányai. Ennek ellenére rendszeresen küldte tudósításait és szinte minden számban szerepel nógrádi vonatkozású hír. 1837-ben meg is intették a megyét e politikai kérdésbeni kiállásért, s felszólította „őfelsége" a megyei nemeseket „a szabadékosság megzabolására czélzó intézkedéseinek tiszteletére és végrehajtására". A megye azonban most sem enged. Fenntartja korábbi álláspontját, sőt követelik Kossuth Lajos szabadon bocsátását is. Határozatot hoztak, hogy a megyében gyűjtést kezdenek Kossuth családja számára, ugyanakkor egy bizottságot hoztak létre, amely a megyei gyűlésekről tudósítást küld más megyébe. (Ennek ugyancsak tagja volt Kubinyi.)

25 Hasonlóan szilárd, következetes és heves harcot folytatott a megye az elfogott országgyűlési ifjak ügyében is. 1836. június 22-én olvasható először erről végzés. A megye feliratban fordult a királyhoz, hogy az ifjak ügyét adják át az illető megyei törvényhatóságoknak, hogy azok ítélkezzenek felettük. (Ezt a kérésüket is megismétlik majd.) Ezen a közgyűlésen igen heves kirohanásokat tettek a kormány ellen. Prónay János három fő jogi ellenvetést tett: a polgári törvényszéket mellőzték és a katonaságot használták fel az ifjak elfogására. Ez az alkotmányos rend elleni vétség. Másodszor; a személyes biztonság vált így veszélyeztetettebbé. Harmadszor: ezzel megingott a nemzet és a kormány közötti bizodalom. Kubinyi Ferenc pártolta Prónay hozzászólását, s egyúttal elmondta azt is, mily kevéssé lettek orvosolva az elmúlt országgyűlésen a rendek sérelmei s „máris sérelem sérelemre tetéztetik". Pedig most lenne igazán szükséges a „morális nyugalom". Majd keserűen fakadt ki: „Mit ér a személyes bátorság, mit status főczélját emlegetnünk, ha olylyan történeteket tapasztalunk, mellyek szerint felségsértés gyanújának ürügye alatt a legártatlanabb polgárt is el lehetne fogatni?" 56