Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

kérnek segítséget. Kubinyi azonnal jelentkezett és adott három évre évi 200 forintot, azaz összesen 600 forintot. Ezt a tényt mindenhol kiemelik, lévén Kubinyi evangélikus, az építendő iskola pedig katolikus. Végezetül 4500 forint gyűlt össze és az új iskolát 1834. november 14-én átadták.

14 1832-höz fűződik még megismerkedése Pulszky Ferenccel és a híres ásatás Kisterenyén. Pulszky önéletrajzából tudjuk, hogy Besztercebányán találkoztak először Zipser házában, ahol ekkor több külföldi tudós is tartózkodott. Ez a társaság járta be kőzetgyűjtés céljából „a hegyeket és völgyeket Besztercebánya és Selmec között". Majd ellátogattak Losoncra, Kubinyi házába. Érdekes, de nem véletlen összekapcsolódás, hogy Pulszky Ferenc nagybátyja, Pulszky Károly, Kubinyinak „meghitt" barátja volt. (Ez a Pulszky Károly korábban Kisterenyén volt Gyürky Pál alispán fiskálisa és Eperjesre időnként hazalátogatva sokat mesélt a nógrádi eseményekről, amelyek már a nemzeti „mozgolódást" jelentették. Gyürky pedig Kubinyi apósa volt.) Losoncról elmentek Kisterenyére a nevezetes Hársas hegyre, ahol Fejérváry Gábor és Kubinyi még ástak is közösen. Pilinybe is ellátogattak Kubinyi apjához, aki szintén szeretett régiségekkel foglalkozni — mondja Pulszky —, de „sokkal jobban gyönyörködött teknősbékáiban, melyeket kertjében tenyésztett".

15 Ez a barátság Pulszkyval hosszú évtizedekre közös táborba vitte Kubinyit. Eletútjaik gyakorta keresztezik majd egymást. Sőt Pulszky 1846-os szécsényi letelepedésével még szomszédok is lesznek, hiszen Piliny pár kilométerre van csak az uradalom központjától. És ezek az évek azok, amelyben két fontos intézmény is születik, s mindkettőben Kubinyinak is jelentős szerepe van. Az egyik a Rabdolgoziató Intézet. Az intézet gondolata nem új keletű a megyében. Már 1809-ben bizottságot küldtek ki a lehetséges megszervezés előkészítésére, de csak 1830-ban indult meg véglegesen a szervezés. Az ország más tájain korábban is voltak hasonló kezdeményezések, amelyek közös indítéka mindenütt: a börtönügy reformja, a polgári szemléletű rabtartás és dolgoztatás formáinak bevezetése. Ehhez a minta az Egyesült Államok volt, ahonnan a rabdolgoztató intézetek több típusát is átvették. A megyében az úgynevezett auburni rendszert vezették be, amelynek lényege, hogy a rabok nappal közösen dolgoznak, majd éjjel zárkájukba kerülnek. Ilyen intézet volt az Arad megyében működő, majd később a gyulai is. Az intézet szervezetével, munkájával e kötet más helyén külön tanulmány foglalkozik, ám itt is kell érintenünk néhány olyan részletet, amely Kubinyi Ferenccel kapcsolatos. Az intézet tervét kidolgozó bizottság — amelynek tagja volt Kubinyi is —• 1830. január 12-én terjesztette elő javaslatát, amely Luchkovitz Gábor főügyész véleményén alapult. Az intézet alapításának az alábbi előnyei vannak: ha a rab dolgozik, nagyobb az esélye a javulásra, és arra, hogy nem lesz visszaeső bűnös; munkájával hozzájárul eltartási költségeihez, sőt kiszabadulásakor lesz még saját pénze is ruhára, élelemre; (ez már a baltimorei rendszer egyik alapelve!) nagy gond esik le az elítéltek hozzátartozóiról, akiknek eddig meg kellett fizetni a megítélt kártérítést, de így azt a rabok keresetéből fedezik. Egészségügyileg is hasznos a munka, mert a rabok megerősödnek, fizikai állapotuk jó lesz. 47