Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

A szécsényi magtár ügye már jóval jelentősebb volt. A magtárépí­tés alapja az 1830. évi rossz termés. Ekkor határozta el a megye, hogy ún. „segedelmi magtárakat" épít. Füleken a vár egyik bástyáját alakí­tották át erre a célra, Balassagyarmaton a régit bővítették, Szécsenyben pedig új épült. Ez utóbbi egészen különleges alakú volt, a kortársak csak „tubusnak" nevezték. Kubinyi is így ír erről: „A mezőhegyesi tubusok alakja szerint tervezték és építették." 1832-ben kezdték építeni és 1833. november 14-én Kubinyi már beadta a megyéhez a végső elszámolást. Aránylag kevésbe került, mert sok segítség volt hozzá. Például Forgách József gróf 25 000 téglát, Jankovich Antal pedig 128 kila meszet adott erre a célra. Ezen kívül tudjuk, hogy a megye tisztviselői fizetésük évi átlagának negyedrészét ajánlották fel a három magtár megsegítésére. Ezek közül alighanem a szécsényi lehetett a legnagyobb, mert 1841-ben az alábbi gabonamennyiséget írták össze: Füleken 1477 kila 30 icze, Ba­lassagyarmaton 1421 kila 24 icze, Szécsenyben pedig 2679 kila 54 icze. 13 Az összeírások között ott találjuk a szécsényi járás nemteleneinek lajstromát, a járásban ilevő modnárok listáját stb. Az egyéb címszó — mint jeleztük — más és más feladatot takar. Találhatunk benne árvaügyi eljárást, vadászati tilalom bejelentését, há­zasságérvénytelenítést, katonai elbocsátási kérelmet, alapítványok beje­lentését, új temető helyének kijelölését, csatornák ásatását stb. És egy érdekes irat: egy nádori leiratra válaszolva Kubinyi „a megyében ta­lálható nevesebb kövek példányait tudósításával együtt bemutatja". A kérés korábbi keletű volt, olyan kőzeteket kellett kutatnia, amelyek ,,a szép mesterségek, nevezetesen a képfaragásnak" az alapanyagai lehet­nek. „Kubinyi Ferencz főszolgabíró úr ezen rendelés sikereltetésére ha­zafiúi érzésbül lett önkényes maga ajánlásánál fogva is megbízatik" — mondja a végzés. Aprólékos leírásunkkal azt kívántuk bizonyítani, milyen hihetetlenül szétszórt, szélsőséges esetekkel zsúfolt hivatal volt az övé. Ismerve a lel­kiismeretességét — amely megnyilvánul tudományos munkásságában — kétségtelen, hogy ezen a posztján is igyekezett minden feladatát maximá­lis aktivitással végrehajtani. Ezekből az ügyekből számos tapasztalat adó­dott számára: a sok pereskedés, a vitás örökösödési ügyek, a közbizton­sági viszonyok ismerete még jobban elmélyítette benne ellenzéki állás­pontját, szándékát a társadalmi fejlődés ügyének támogatására. Főszolga­bírósága iskola volt, amelynek eredményei a későbbi, reformkori ország­gyűléseken kamatozódnak majd. Ezek az esztendők egyébként is nagyon sok tapasztalatot hoztak Ku­binyi Ferencnek. Ezzel párhuzamosan hírneve, tekintélye nőtt, most kezd formálódni elismert megyei vezetővé alakja. A tekintély- és tiszteletszer­zéshez nagyon sok minden hozzájárult, de ez alapvetően szívós munkán, a megye, a haza önzetlen szolgálatán alapult. Több olyan kezdeményezésnél ott találjuk őt, amelyben sokat je­lentett a segítsége. Ilyen volt pl. a balassagyarmati iskola támogatása. 1832. november 9-én tárgyalta a megyei közgyűlés a gyarmati elöljáró­ság előterjesztését az új iskola építéséről. Az iskola tanítójának fizetését vállalta a helyi földesúr, de az épületre már nincs elegendő pénz. Ehhez -Ш

Next

/
Thumbnails
Contents