Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

Ezt jelzi az is, hogy az üres házhelyek hírlelése során általában nemleges válaszokat kellett adnia. De ugyancsak ezt látni az úrbéres ügyekben is, amelyben például az ecsegi jobbágyok panaszkodtak földesuruk ellen, sőt Surányban már erőszakos „földkiigazításra" is sor került. Az adósságügyekben szintén iratokat terjeszt elő. Közülük a legérdekesebb Forgách József esete, aki a hatalmas szécsényi uradalmat birtokolta. Ez jelezte azt is, hogy a vagyoni gyengülés nemcsak a köznemesi birtokra érvényes, tapasztalható az a nagybirtokon is, amelynek éppen az uradalom eladása lesz a következménye, meglehetősen botrányos előzmények után. Az adózási ügyek rovatban a hátralékos adóról, a járásra kivetett adó felosztásáról olvashatunk. A vásárokkal kapcsolatos ügyiratokból nemcsak a vásárok idejét tudhatjuk meg, hanem azt is, hogy egyre több az összeütközés a megyei városok, települések között a kirótt magas helyi vámok miatt. Egyszeri és alkalmi ügyet jelentett a kolerajárvány. A közreadott jelentéseknél jóval többet intézkedett, hiszen a megyei utasításokat is végre kellett hajtania. A jobbágymegmozdulások a járásában Jobbágyiban voltak erősek, ahol még a földesurak bántalmazására is sor került. A lázadást azonban még csírájában elfojtották. Ebbeni szerepére nem találtunk adatot, pedig a megyei monográfia szerint ő volt az, aki a megmozdulást „viszonylag enyhén, pénzbírsággal torolta meg". Érdekes momentum s egyúttal töredékében jelzi a fejlődés menetét az országos megajánlásokkal kapcsolatos iratanyag is. Tudniillik az, hogy a megye nemessége milyen fokozatokon keresztül jutott el a haladó nézetek elfogadásáig. Pl. 1833—34-ben egyaránt sikertelen maradt a Ludovika és a Pesti Vakok Intézete iránti felajánláskérés. Erre most még nem áldoztak a járásbeli földesurak. A közbiztonsággal kapcsolatos intézkedések elég nagy számúak és elég széles skálájúak: a Rima-Brezói „Vas-egyesületnél" a megyebeli rabok számára bilincseket szerzett be; verekedések ügyében jelent; uradalmi rablistákat terjeszt elő; lólopás és gyilkosság ügyében nyomoz — mind, mind napi feladatot jelentett. Körvonalaiban ide tartozik a tüzesetekről szóló jelentés anyaga is, amelyek közül az a legérdekesebb, hogy 1834-ben megelégedéssel írhatta le: a járásban régóta nincsenek tűzkárok. (Ami alighanem a gondos megyei tűz-óvóintézkedéseknek köszönhető.) Az egészségügyre vonatkozó jelentései a szécsényi gyógyszertártól kezdve a „baromorvosi" állásra való jelölésig terjednek ki, közben pedig himlőoltásra, bábákra vonatkozó iratokat is találunk. Az egyházi ügynek mindössze egy alanya van. Gyurkóczy István nagybárkányi plébános panaszolta a rajta „a lakosság által elkövetett méltatlanságokat". Erről bővebbet sajnos nem tudunk, de 1835-ben még mindig napirenden van az ügy. A mezőgazdasági címszó alatt különböző jelentéseket találunk a „fejér répa nem termésé"-ről; a dohánytermesztésről; a várható termésről; a kendertermesztésről.

12 45