Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

Az összeállítás első pillantásra is megmutatja, hogy a vármegye bármennyire is az alkotmányos élet védőbástyája volt, a rosszul szervezett közigazgatással, az előkészítés nélküli ügyintézéssel egyre kevéssé tudott megbirkózni, s mindinkább a teljes adminisztrációs tehetetlenség állapotába került. 22-féle ügycsoportot állítottunk össze, amelyek önmagukban is sokat mondanak és ehhez még hozzávehetjük a vegyes nevet kapott anyagokat is, amelyben a 25 ügy megannyi témát jelöl. Érdemes ezeket a csoportokat, ha csak röviden is, áttekintenünk, ezzel is közelebb kerülve Kubinyi közigazgatásbeli tevékenységéhez. A híd- és útépítési ügyek nagy száma jelzi a megyei közlekedési viszonyokban uralkodó állapotokat. S ez csak egy járás anyaga! Ugyanezt lehetne elmondani a többiről, és a vizsgált időszakon túl is. Alighanem érvényben volt még a Hármas kistükör jellemzése, amely szerint Nógrádban „lehet járni nagy sáron". Pöstény, Palotás, Héhalom, Karancsság, Endrefalva, Ságújfalu, Kishartyán, Hugyag, Dolány, Szarvasgede, Rárós, Lőrinci, Nagylóc. Ezeken a helyeken volt gond az Ipoly-, vagy a Zagyva-hidakkal. A munkák menetét például jól jellemzi az, hogy Kubinyi a pöstényi híd rossz állapotáról először 1830-ban tesz jelentést. (A tavaszi áradás által megrongált híd helyreállításáig kompon kellett szállítani az utasokat.) Egy év múlva újra csak a híd rossz állapotát jelzi, s ezek a jelentések megismétlődnek 1833-ban és 1835-ben. De hasonló a helyzet a hugyagi híddal is. Ugyancsak jelentős a szökevények keresésével foglalkozó ügyiratok száma. Ezek döntő többsége szökött katonákról szól, csak egy-két darab az, amelyben indok jelölése nélkül más szökevényt keresnek. Kubinyi jelentései kivétel nélkül nemlegesek, tehát a jelzett katonák nem lelhetők fel a járás területén. E nagy létszámú szökevény katona is jelzi, hogy a kényszerű újoncoztatás, a romló gazdasági helyzet, nem maradt hatás nélkül. Számszerűleg az egyik legnagyobb tétel az ügyvédi meghatalmazások elismerése, noha aránylag ezek okozták a legkevesebb gondot számára. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy valaki valamilyen ügyben: per, örökség stb. X, Y ügyvédet személyes meghatalmazottjának ismer el, és ezt bejelenti a főszolgabírónak, aki erről bizonyságlevelet ad ki. A másik nagyszámú ügyintézés már sokkal több gonddal járt. A pereskedések alapvetően a birtokokkal kapcsolatosak. Itt nem arról van szó, hogy Kubinyi ilyen ügyekben ítélkezik, vagy dönt, hanem elsősorban előterjeszt, peres irományokat ad elő, nagyritkán megegyezésről számol be. Mindenesetre a pereskedések nagy száma — gondoljunk a többi járásra is — jelzi, hogy a megyei közép- és kisnemesség életmódjában a harmincas években egyre nyilvánvalóbban jelentkeztek a kor égető gazdasági problémái. Az örökösödési ügyek elintézése sem járt túl nagy feladattal Kubinyi számára. Ezekben is elsősorban előterjesztést, iratátadást jelent be. A birtokosztály és a záralávételi ügyek ugyancsak arra utalnak, hogy a nemesség vagyoni helyzete megrendült, életmódjának és életszínvonalának a régi szinten való tartása erőn felüli követelményekkel járt. 44