Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Balázs László: Az Etes környéki bányamunkásság művelődési lehetőségei

tak: Bécs, Breznóbánya, Homonna, Leoben, Lepovin, Lengyel—Osztrava, Podirecsán, Selmecbánya, Steierdorf, Steier-MJark, Steier-Viess, Svedler. Amália-telepen a századfordulón megindult nagyobb mérvű településfejlesztés szükségessé tette egy elemi népiskola felállítását, mely az 1901— 1902. tanévben kezdte meg működését 5 osztályban 38 tanulóval Kiszely Róza (Bodrovszky Mátyásné) tanítónő vezetésével. A következő tanévben már I—

VI. osztályban 44-es létszámmal folyt a tanítás. Közülük — az anyakönyvi kimutatás szerint 24 szláv, 5 német, 1 oláh és 8 magyar nemzetiségű tanuló volt. 1907-ben új 2 tantermes iskolaépületet emelt az SKB Rt, melynek első tanítói Perné Sándor és Perné Sámdorné voltak. Az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. Albert-akna mélyítésekor létesítette Albert-bányatelepet (1895—97). Az 1899—1900. tanévig Baglyasaljára jártak az alberti bányászgyerekek iskolába, lóvasúttal szállították őket. A fenti tanévtől kezdődően a mai népbolt helyén már Albert-telepen is működött iskola. Az épület egyik felében az iskola és a tanítói lakás, a másikban pedig a magazin helyezkedett el. A későbbiekben áthelyezték az iskolát a kolónia másik végébe. Az iisko-a első tanítója Bakó Lajos volt, aki a 17 tanulóból álló I—

IV. osztályt oktatta. A tanulók között 4 szláv és 13 magyar anyanyelvű volt feltüntetve. 1912-ben megszűnt a régi iskola, új egy tantermes iskolát kapott a telep 3 szobás tanítói lakással. Rau-aknát 1920-ban nyitották. Az iskola épületének munkálatait csak 1924-ben fejezték be. A tanítás viszont már 1922-től folyt a bányairoda felezoló (felolvasó) termében. Ekkori tanítója Bercsényi Lajos volt. A következő tanévben új tanítót kapott az iskola Krieger (Kerényi) Dániel személyében, aki iaz I—

VI. osztály vezetését vette át. A Bikabikk-völgyben épült iskola az 1898/99. tanévben kezdte meg működését. Első tanítója Mrász József volt. Származásuk szerint 9 magyar, 8 szlovák, 4 német, 2 morva és 1 lengyel tanulója volt az iskolának. Kutató- és gyűjtőmunkánk során ismertté vált előttünk egy Rozehnal (Radnai) Nándor okleveles tanító részére az SKB Rt. által kiállított díjlevél. Ebből megtudhatjuk, hogyan fizette és milyen juttatásokban részesítette tanítóit a társulat. Nevezett tanítónak 1913-ban 1400 когопл volt az évi törzsfizetése. A szolgálati lakáson és a negyedholdas házikerten kívül a következő juttatásokban részesült: 40 m

3 tűzifa felvágva, behordva 480 korona, 120 q darabos szén behordva 360 korona, 200 kg petróleum 64 koirona, összesen 904 korona értékben. A tankötelezettségre és az iskolalátogatásra vonatkozóan is sikerült adatokat találni. Egy 192l-es igazgatósági körözvényből megtudtuk, hogy a bányatársulati iskolákba járó mindennapi és ismétlő tankötelesek közül sokan hiányoztak igazolatlanul, minden elfogadható indok nélkül. Az igazgatóság az alábbi intézkedések foganatosítását rendelte el az igazolatlan iskolai mulasztásokkal szemben: „Mindazon szülők, kiknek tanköteles gyermekei 1921. február 1-től igazolatlanul mulasztanak első íziben írásban megintendők. A mulasztás megismétlődése esetén az iskolamulasztó gyermek 10 napi élelmezési járandóságának kiadása megvonandó." 421