Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Balázs László: Az Etes környéki bányamunkásság művelődési lehetőségei

Az Etes környéki bányamunkásság művelődési lehetőségei Kutatásaink középpontjába az Etes környéki bányászok iskolázási, művelődési körülményeinek és lehetőségeinek a vizsgálatát helyeztük. Fontosnak tartottuk azt is megvizsgálni, hogy — a bányák тэя

п

У tása után — mikor teremtették meg az illetékes bányatársulatok az iskolázás és a művelődés feltételeit, színtereit. A kutatómunka megkezdéséről és folyamatáról annyit szólnánk, hogy a rendelkezésre állt források (szakkönyvek, történeti munkák, szórványos levéltári dokumentumok stb.) áttanulmányozása után szükségszerűvé vált a helyszíni kutatómunka is, és kezdettől fogva célszerűnek látszott összekapcsolni azt a gyűjtőmunkával. Gyűjtőmunkánkat, pontosabban annak irányát személyekre vonatkoztatva is, kellő elemzés után, nagyban segítették a Munkásmozgalmi Múzeumban is fellelhető, a témához kapcsolódó írásos feljegyzések és dokumentumok. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a múzeumi kutató- és gyűjtőmunka során nélkülözhetetlen volt, s a jövőben is az lesz a korrekt munkatársi együttműködés, a különböző témakörökben dolgozó munkatársak folyamatos és rendszeres információcseréje. Kutató- és gyűjtőmunkánk során sok érdekes és értékes adattal, tárggyal és dokumentummal sikerült gazdagítanunk a múzeum gyűjteményeit és ismereteit, önmagában csak ezt szem előtt tartva, tevékenységünk, energiabefektetésünk nem volt hiábavaló; eredményesnek mondható. A tudományos publikáció szempontjából nézve viszont még nem jutottunk el az adatoknak — időszakokra és résztémakörökre vonatkozó — olyan mennyiségéhez, amelyekiből „összeírhatnánk" egy viszonylag nagy aránytalanságoktól, törésektől és hiányoktól mentes dolgozatot. Éppen ezért a következőkben csak arra vállalkozhatunk, hogy (eredményeinkből azokat a lényegesnek tartott adatokat közöljük, amelyek egyrészt beleestek a kutatás nyomvonalába, másrészt fontos alapjai lehetnek a további munkának. Az első bányatársulati iskolát Öreg-Etesen szervezték meg az 1886/87. tanévben. Egy tanítóval működött (Zsorna Rezső),, aki az I—

II. osztályt, 42 gyereket tanított az első tanévben. A következő tanévben már 4 osztály működött 4l-es létszámmal. A tanulók nagy része idegen anyanyelvű volt, melyet jól illusztrálnak a nevek is: Barth, Borzemszky, Daubner, Havranek, Kaderábek, Krieger, Kubinka, Lonsták, Ogarek, Vezovisek, Zavacsán stb. Az idegen tanulók születési helyei a következők vol420