Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

1900-ban számuk 5-re, 1910-re pedig 17 főre emelkedett.

10 A községekben, bányatelepeken elhelyezett kantinok, kocsmák a szó szűkebb és tágabb értelmében is vállalati érdeket is képviseltek. Egy részük közvetlenül bányai érdekeltségű volt, tehát a bevétel visszavándorolt a bánya kasszájába. Kisebb részük magánjellegű vállalkozás volt, de működésükhöz a bánya vezetőinek a hozzájárulására volt szükség. A szénbányászkodás nagy hatással volt a lakosság növekedésére általában is. A mezőgazdaság — tekintettel a község domborzati viszonyaira, eróziósújtotta, vízmosásos területeire — egyre kevesebb embernek nyújtott biztos megélhetési lehetőséget. Amikor pl. a lakosság még csupán földművelésből élt Etes község lélekszáma mindössze 600 fő volt. Ennyi volt a létszáma 1869-ben is. Etes-Amália bánya, valamint az ugyancsak Etes községhez tartozó Albert-akna megnyitása, majd működtetése számottevő munkaerőt igényelt. A két különböző bányatársulathoz tartozó munkahelyeken a létszám évről évre növekedett, részben helyi, részben kolonizált más nemzetbeli, vagy nemzetiségi munkásokból. Az 1910es adatok szerint a két bányában 1054 bányász és műszaki alkalmazott dolgozott. A helybeli bányászok létszáma ebből 686 volt.

11 A község lakossága 1900-ban 1520, míg 1910-ben 2611 fő volt. Ez a létszám Etest a Salgótarján környéki iparvidék jelentősebb települései közé emelte.

12 A szénbányászat előtérbe kerülése változást hozott a keresők és eltartottak viszonyában is. Az új munkahelyek számának növekedése ugrásszerűen emelte a keresők létszámát. Ugyanakkor — mivel a népszaporulat a bányamunkásság körében nagyobb volt, mint a földműves lakosságnál — az eltartottak száma is erőteljesebben növekedett. Az egymással szembeható tényezők azt a sajátos helyzetet idézték elő, hogy a keresők és eltartottak között egyre nagyobb lett a szakadék. (így e tendencia az életszínvonal csökkenésének irányába hatott.) Alábbi táblázatunk is jól mutatja ezt:

13

' Év Kereső Eltartott összesen 1869 280 320 600 1900 614 906 1520 1910 921 1690 2611 A BANYAMUNKÁSSÁG KIALAKULÁSA, ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI Az Etes községi bányamunkásság és bányatelepi dolgozók kialakulásának, összetétele változásának nagyjából és egészéből ugyanazok a jellemzői, mint a szénmedence más településének. Amint azt a salgótarjáni és környékbeli tapasztalatok is mutatták az etesi bányamunkásság alapvetően három nagyobb csoportból rekrutálódott : a község elszegényedett parasztjaiból, agrárproletárjaiból, többgyermekes parasztcsaládok fiaiból; másrészt környékbeli cselédekből, napszámosokból, szegényparasztokból, illetve azok fiaiból, harmadsorban toborzott nemzetiségi munkásokból. 403