Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

nagyrévi birtokokat tudta magáénak. Két fián kívül még négy lánya volt, akiket ugyancsak gazdag családok férfitagjai választottak feleségül. Mindezeken túl csak azt tudjuk, hogy a nógrádi birtokokat az alábbiak szerint osztották meg: Karancsság Kubinyi Gáspáré lett, míg Piliny és Videfalva Andrásé. Utóbbinak ezen kívül volt még Pest megyében is birtoka, Kiskőrösön és Tázláron. Ez utóbbi Ferenc életében is jelentős szereppel bírt. 2 Kubinyi András tehát igen szép birtokkal rendelkezett és így mód­jában állt költséges szenvedélyeit kielégíteni. A megyei politikában alig vett részt, néhány, javarészt tiszteletbeli megbízatásán kívül minden ide­jét tudományos elfoglaltságai töltötték ki. Ennek folytán megyei neve­zetességgé vált, hiszen Mocsáry Antal 1826-ban többször és részletesen írt gyűjteményéről. Megemlíti és leírja a több ezer darabos pénzgyűjte­ményét, amelyet szakrendbe foglalva, szisztematikusan helyezett el. Pi­linyi kastélyában „szabad megnézés végett" üveg alatt volt kitéve gaz­dag csiga- és kőzetgyűjteménye. Jelentős, sőt kiemelkedő volt több mint ötezer kötetes könyvtára, amelyet Mocsáry így mutat be: „Kiváltképpen említést érdemelnek ezen könyvtárban a Római és Görög Bipontinai ki­adású, Classicusok, úgy szinte ezeknek több régi original kiadásaik, a ré­gi Magyar História írók, a Német Poéták s több más igen szép és hasz­nos munkák. Ehhez tartozik még egy számos kéziratok (manuscripta) gyűjteménye." (Azt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a „jeles ker­tek", azaz a különleges, gondozott parkok rövidke felsorolásában a vide­falvi kastély díszkertje is ott szerepel.) Nem véletlen tehát, hogy Mocsáry mindezek ismeretében így sum­mázza véleményét Kubinyi Andrásról: „...Ezen birtokos a tudományok­nak, úgy valamint minden jónak kedvelője és elő-segítője. Két jól ne­velt fijaiban Ferenczben és Ágostonban van s lehet is reménysége, hogy ezek is jó szülőiknek nyomdokit fogják követni." 3 Két fia volt tehát, Ferenc és Ágoston. Ferenc 1796. március 25-én született, Ágoston 1799. május 30-án. Két leánytestvérük is volt, Jozefin és Amália. Videfalván születtek. A falu Losonc mellett található, ma már teljesen egybeépült a várossal (Szlovákia, Lucenec). „Kitsiny ev. tót falu", alig használható szántóföldekkel, néhány lakossal — írja a kortárs. Első nevelését otthon kapta. Kétségtelen, hogy ez a környezet, a gyermekszívet és fantáziát megmozgató érdekes gyűjtemények meghatá­rozták pályáját. Tanítója Ragyóczy János volt, a jénai egyetemről akko­riban hazakerült papjelölt, aki később a tosonczai iskola tanítója lett. Igyekvő, szorgalmas tanuló, ahogyan testvére írja: „Nem voltam olly állhatatos szorgalmú, mint Ferencz bátyám." Ezután Besztercebánya kö­vetkezett, ahol az evangélikus líceumban tanult. Itt kapta tudományos érdeklődésének második, meghatározó erejű indíttatását, tanárától, Zip­ser Andrástól. Zipser Keresztély András (1783—1864) érdekes pályát fu­tott be. Filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott, majd nőnevelő intézetet nyitott és vezetett. Szabad idejében ásványt gyűjtött és rend­szerezett. (Ez a gyűjtemény 12 600 darab kőzetet tartalmazott később.) 1810-től már természettant tanított a besztercebányai iskolában. Kubinyi 37

Next

/
Thumbnails
Contents