Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

23. Kétségtelen azonban, hogy a nemzetségi monostor Tomaj, és a Taksony fejedelem korában beköltözött besenyő vezér Thonuzoba és neje sírhelye, Abád, az összes Tomaj-nembeli ágak közös birtokának tekinthető még a XIII. században is. Lossonczi Anna birtokai közé kerülésük időpontja azonban tisztázatlan. 29. Szécsényi László somoskői uradalma 1455-ben 11 birtokegységből állt: Somoskő vára, (Somoskő-) Váralja, Baglyasalja, Baratony, Cered, Domaháza, Hidegkút, Lapujtő, Óbást, Vendégi (Salgótarján északi, Somoskőújfaluval határos részén) és Somoskőújfalu. LOSONCZI—BÁNFFY okit. I. 480. sz.). 1462ben Baratony és Domaháza kimaradt a felsorolásból BÁRTFAI-SZABÓ : Pest megye — 1. a 25. jegyzetben — 875. sz.). 1482_ben azonban már 18 egységből állt, mert újra említik Baratonyt és Domaházát, és az Ipoly-völgyi Libercse mellett megjelennek az 1462. éviben Rimaszombathoz tartozó Rimabánya, Rimaszombat, Alsó- és Felsőszkálnok, Fürész, Kokova, Kraszkó, Tiszolc, továbbá az Ipoly-völgyi Pereszlény, Szemeréd és Visk (NAGY Iván i. m. 163— 164. 1.). Az uradalom birtokegységeinek száma ezután is tovább nő. A XVI. század első felében a hollókői és az abba beolvasztott gyöngyösi uradalom is idekerült. 30. Fügedi János Mágócsy Gáspár várkapitány (1564—1567) idejében szolgált Egerben, valószínű, hogy Forgách Simon (1567—1569) és Ungnád kapitányságai idején is ott volt (V. ö. NAGY József: Eger története, Budapest, 1978. — a továbbiakban NAGY József i. m. — 101. 1.). 31. Urbare, 437. 1. — Az 1589. évi ajnáeskői urbáriumot Michal KUSIK közölte a 433—44.1. lapokon. 32. DÉTSHY Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésén, 1493. is 1596. között. I. rész. Az Egri Múzeum Évkönyve, I. Eger, 1963. a 178. és a 183. lap 72. sz. jegyzetében. 33. Az officiálisok intézkedési jogkörét korlátozta a falusi bírák és esküdtek földesurak által is elismert tekintélye és bíráskodása. V. ö. ECKHART Ferenc: A földesúri büntető bíráskodás a XVI—

XVII. században. Budapest, 1954. 14. 1. Idézi Lossonczi Istvánnak Mándok község részére 1549-ben kiadott „szertartását" a falusi bírák és esküdtek számára, akik „mikor törvényt tesznek, csak azok legyenek ott, senki egyéb a törvénybe ne legyen". Hihető, hogy a nógrádi uradalmai, falvai számára is adott ki hasonló rendelkezéseket. 34. A hollókői uradalom csak része volt a Lossonczi István által kezelt Heves megyei Országh-féle birtoktestnek, amelynek zöme 1522-ben a Kompolti-család megszakadása után királyi adományként került a kezükbe. V. ö. NAGY Béni i. m. 487. és 674. lap. A Szécsényi Lászlótól származó Lossonczi— Országh-féle hollókői uradalomra nézve lásd a 43. sz. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. — Gyöngyösön egy 1583. évi összeírás szerint a mezőváros 582 jobbágygazdasága közül 1,2 % földműveléssel, 11,7 % gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel, 87,1 °/

0 pedig kizárólagosan szőlőműveléssel foglalkozott. Ebből a szempontból vizsgálandó a borszolgáltatás aránya (Praznovszky Mihály szíves közlése és észerevétele). Sajnos több ilyen pontos adatunk hiányzik még, hogy a monokulturális jelleget az egyes szőlőművelő helyeken kimutathassuk. 35. Az esztergomi érsekség tizedjövedelmekre is kiterjedő 1571—1573. évi urbáriumát, az ún. Liber Sancti Alberti-t Michal KUSIK közölte az Urbáre 278—408. lapján. Ezt a váci egyházmegye tizedeire nézve az egri egyházmegye 347