Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

Liber Sancti Johannis-a tartalmazza. Közölte Kandra Kabos: Az egri főegyház Szent János könyve. — Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1885. I. kötetében. — Mind a két összeállítás a XVI. századiaknál korábbi adatokat is tartalmaz. 36. Losonc 1327. évi határjárása a Szécsényi Tamásnak juttatott területre terjed ki. Ettől nyugatra terült el a Lossoncziak őseinek (terra filiorum Dionisii de Luchunch) része. Lásd Anjou-kori okmt. II. k. 267. sz, 290—294. lap. Losoncznak Tamás vajdának adományozott része Baglyaskő várához tartozott. 37. FEKETE—KÁLDY-NAGY i. m. 448. 1. az 1559. nov. 8-ig bejegyzés. Uo. Rimaszombatot is ilyennek említik. 38. Singuli coloni tenentur mediam buthyri, ambo caseum unum, ad festum Nativitatis et Paschatis gallinam unam et tortám unam. 39. KÁLDY-NAGY Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. (a továbbiakban KÁLDY-NAGY 1559). Varbó 476., Patvarc 479., Rimóc 470., Sipek 489. sz. — Országh Imre országbíró Országh László nógrádi főispán -bátyja volt. V. ö. REISZIG Ede: Heves vármegye községei, az idézett (24. jegyzet) Heves vármegye с műben 153. 1. 40. KÁLDY-iNAGY 1559: Az előző jegyzetben említetteken kívül Almás 441., Bátka 472., Kiscsitár 448., Nagycsitár 440., Dráhi 478., Ecseg 276. és Varsány 481. sz. 41. Bátkára — amit nemcsak az Urbáre (1. a 10. jegyzetet), hanem KÁLDYNAGY 1559 térképe is tévesen Gömör, de a helynévmutatója helyesen Nógrád megyében fekvőnek jelöl — már csak a nevek azonosításának ellenőrzése végett is — hozom a keresztneveket elhagyva, de az egynél többször előforduló családneveket az előfordulás számával jelölve, a lakosságnévsort. Az azonosítás alapja ILA Bálint: Gömör megye. II. Budapest, 1944. с m. lakosságnévsorai Alsó-Bátkára 26—30. 1., Felső-Bátkára 273—276. 1., amelyekben összeírásunk Bátkájának neveivel sem a megközelítőleg azonos időpontban, sem korábban és későbben azonos nevek nem találhatók. A Rimóc melletti Bátka azonban mindig más nógrádi települések között fordul elő. Nem azonos tehát a Rimaszombattól délkeletre fekvő Balog-völgyi Bátka faluval. — KÁLDY-NAGY Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546—1562). Ankara, 1971. (a továbbiakban KÁLDY-NAGY 1546 és 1562) с forrásközlésében Almás 168., Bátka 194., Kiscsitár 174., Nagycsitár 167., Dráhi 199., Ecseg 349., Rimóc 193., Sipek 207., Varbó 198. és Varsány 200. sz. alatt található. Minden családnevet, holtakét és az elköltözőitekét is figyelembe vettem. Az 1596. évszám alatt azonban csak a Lossonczi-úrbéresek nevei találhatók. A bolondóci vár népei és a palóckérdés feltételezhető összefüggésére 1. a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1978. с kötetben megjelent tanulmányomat. 42. Az esztergomi érsekség tizedbérlői jegyzékében, Urbáre (v. ö. a 35. jegyzettel) 401. 1. — Salgai Miklós birtokainak elkobzására nézve lásd BELITZKY i. m. 95. és 119. 1. 43. BÁRTFAY-SZABÓ : Pest megye (1. a 25. jegyzetben) 875. sz. 1462-re, 1482-re pedig NAGY Iván i. m. 163—164. 1. 44. — A IX. sz. táblázaton a magyar családneveket igyekeztem az iparágnak, illetve a foglalkozási csoportok szerinti összetartozásuk alapján közölni. Néhány mesterségnévvel kapcsolatban azonban magyarázattal is kell szolgálnom. Eszerint: 348