Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

13. Gácsfalva: Kanthor Máté épp most épít egy puszta telken magának házat. Ezért ezt a telket lakottnak vettem. Rózsalehota: „Paulus Stephan et Benedictus, fratres, 1/4", ezért 12 a név szerint ismert. 14. összeírásunk Bevezetésében (547. 1.) ez áll: „Itaque si oportuno remedio non providebuntur, penitus desolabuntur cum libéra, set (!) transmigratio colonorum. .." s'tib. A vessző és a felkiáltójel Jozef Novák-tól származik. Váileményem szerint a szövegben a set az „est" elírása a cum pedig a jelen vagy múlt idővel álló ún. magyarázó cum (cum explicativum),, azaz a. vessző is tévesen van elhelyezve és a helyes szöveg szerintem : .. .penitus desoilaibuntur, cum libéra est transmigratio colonorum... stb. Ezt támasztja alá a Befejezés (572. 1.) szövege — (.. .de iure ab amtiquo imoiris est, quod ... potest transmigratio colonorum ...) — is. 15. Lossonczi István kölcsöneire 1. BiENiKO Imre: A dubraviczai Dubraviczky család a XVI. században. Turul, 1912. (30. évi), 162. 1., a családi kincsek zálogbavetésére és felesége katonatoborzására 1. A CSÁD Y Ignác: Magyarország három részre oszlásának története, 1526—1608. — Mill. Tört. VI. 320. 1. A magyar tartományúri problematikával SZEKFÜ Gyula is foglalkozott. V. ö. Magyar Történet. IV. k. (1. kiadás) 175—182. 1. 16. Az 1546. évi 64. te elrendelte a Léva—Ipolyság—Drégely—Gyarmat— Szécsény—Buják—Pásztó vonal „és ha vannak még más ilyenek" kastélyainak és várainak védelmi állapotba helyezését. A határozat végrehajtása csak 1548ban vette kezdetét. Lossonczi István és a köznemesek viszálya azonban megyénk védelmi erejének a gyöngítéséhez vezetett. Az 1548. évi 46. te elrendelte, hogy bár Gács és Szécsény megerősítéséhez a király korábban hozzájárult, most ezt a két várat a panaszt tevő vármegyének le kell rombolnia, és ha azt a maga erejéből végrehajtani nem képes, a királyi katonaság nyújtson ahhoz segítséget. Lehet, hogy Gácsvárát már ekkor lerombolták, Szécsényben azonban még 1549-ben is Lossonczi István várnagya, Dubraviczky Mihály parancsnokolt. V. ö. BELITZKY i. m. 135. és 150. 1. — Szécsény erődítményeit a királyi katonaság vette birtokába. V. ö. ugyancsak tőlem a Balassagyarmat története, 896—1962. — Balassagyarmat, 1977. с mű 29. lapján. König Kelemen i. m. (1. 2. sz. jegyzeit) 90. lap indoiklása a lerombolás elrendelésének okát illetően — „Lossonczy István harcias természet volt. Többször került ellentétbe a Szécsény vidéki nemesekkel" — megfelel a valóságnak. — A háttért — úgy vélem — a tartományúri hatalomra törő nagybirtokos urak egymással és a köznemességgel folytatott hatalmaskodásai képezik. 17. A várgazdálkodás XVI. századi formájára jó példa a lévai uradalom 1554. évi, Otomar Gergelyi által közölt (Urbare, 164—192 1.), nógrádi adatokai, is tartalmazó urbáriuma. 18. BELITZKY i. m. 139—144. 1. a nemesség csökkenésének és a gazdasági élet hanyatlásának kérdéseivel csak szűkszavúan tudtam foglalkozni. Fontos adatokat nyerünk, bár még nógrádi szempontból feldolgozásra várnak, TAKÁTS Sándor, ECKHART Ferenc, SZEKFÜ Gyula; A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553—1589. Budapest, 1915., valamint FEKETE Lajos és KÄLDY-NAGY Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550—4580. Budapest, 1962. (a továbbiakban FEKETE—KÁLDY-NAGY i.'m.) c. forráskiadványokból. 19. Gácsfalva a Losonczi—úBánffy család ősei birtokrésze volt, ahol Tamás mester 1350—il352. között építtette a ma is fennálló templomot. A gácsi várat viszont a Losonczy-ághoz tartozó István bán építtette Mária királynő 345