Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása
A vasipar különböző ágazatainak Rimaszombat volt a központja az uradalom területén (v. ö. a IX. táblázattal). Bizonyítéka a 3 Lakatgyártó, a 2 kardkovács Chyszár, és a Paysgyártó családnév, amely utóbbinak viselője különböző vértek készítésével is foglalkozhatott. Kétségtelen, hogy ez a Pajzsgyártó János módos ember volt, mert nevén két telek és ház áll összeírásunkban. Rajta kívül csak Fodor István nevénél találunk hasonló bejegyzést. Kitűnt azonban Rimaszombat a nemesfémekkel dolgozók számát illetően is. Ötvösökkel, még pedig 6 Eotweos nevű családdal, csak itt találkozunk az uradalom területén. Lehetséges, hogy annak az Esterházy hercegek birtokában volt egy méternél magasabb, művészi kivitelű boros „kancsónak" és az alája való tálnak, amelynek az oldalán ez a felírás olvasható: „Engem chénáltatott Losonczi Antal. 1548.", szintén rimaszombati ötvös vagy ötvösök voltak a készítői. 48 Az egyik iparág vonzotta a másikat. így azután nem meglepő, hogy Rimaszombat az uradalmon belüli nemez- és durvaposztó-készítésben is élen járt, 1 csapó (Chyapo), 1 ütő (Ewteo), két körülbelül ugyanezt jelentő szlovák nevű (Bussyk), 1 nyírő, azaz nyíró (Nyreo) és 1 Nemezgyártó nevű család élt az uradalmi részen. Kallózóról viszont csak Gyöngyösről tudunk (Kalló). A Szabó nevúek száma is jellemző a mezővárosok és falvak viszonylatában. Ez utóbbiak közt Ecseg áll az élen, 4 fővel, utána Losonc 5, Gyöngyös 6 és Rimaszombat 8 ilyen nevű családja következik a számok növekedését tekintve. Patán és még hat másik birtokegységen 1—1 főt találunk. Az sem lehet véletlen, hogy a seborvost is jelentő Borbély családnévből 4 Rimaszombatban, 1 pedig Gyöngyösön található, másutt meg nem fordul elő, még az uradalmat érintő török összeírásokban sem. A mellékelt táblázatok (IX— XI.) áttekintésére utalva mellőzöm a többi családnév megoszlásának vázolását. A mezővárosokkal kapcsolatban azonban felmerül az a kérdés, ami a XVIII. és XIX. századi ,,cenzualista"' probléma alapja, hogy mennyiben tekinthetők az iparűző házas zsellérek a csak iparból élő foglalkozásúaknak. így a rimaszombati hat ötvösből 2 zsellér, a három lakatosból 1 a nyerges zsellér, a három kádár közül 1 zsellér stb., ha a családneveket tekintjük. Feltételezésen kívül — kellő adat hiányában — választ nem tudunk adni. AZ ÜRBÉRESEK ANYAGI ROMLÁSA ÉS ANNAK INDÍTÉKAI Az Összeírásunkban foglalt tények váltak alapjává a Nógrád megyében vezető szerepet játszó Forgách-család gazdálkodásának és ezért alapvetően fontos az úrbéresek teljesítőképességének a felmérése. Ennek nehézsége abban rejlik, hogy nem ismerjük az ugyanazokon a településeken levő más földesurak birtokrészein élő úrbéres terheket ugyanezen időpontból és így az összehasonlítási alap hiányzik, amit csak részben pótol az, hogy a kamarai összeírok a fél évszázaddal korábbi terhekkel igyekeztek egybevetni a napjaikban meglevőket. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az 1593. évi törökkiűzés és azt követő háborús idők komoly érdek333
