Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

lásához. Szembeötlő ez a cenzusokat követő, az egyéb földesúri jövedelmeket tartalmazó „proventus", és a szolgálatokat felsoroló „servicia"rovatokból. Megismertetésüket a három uradalmi várközpontra vonatkozókkal kezdem. A gácsi uradalom, mint a legősibb Lossonczi-birtokok egyike, és majdan a Forgách-család nógrádi birtokainak központja, kívánkozik az élre, mert itt — nem úgy, mint a királyi várkapitányok hatáskörébe került Szécsényben és Somoskőn — az 1612-ben már újra felépített gácsi vár tövében a majorgazdálkodás is újjáéledt. Az 1552-ben megszakadt folyamat földesúri szemszögből tekintett, szinte zavartalan továbbélését, és mind a várgazdálkodási, mind a majorgazdálkodási vonatkozások újrarendezését az összeírásunkba foglaltak is elősegítették.

25 A gácsfalvi „proventus" rovat olyan korábbi időkre vonatkozó adatokat tartalmaz, amelyek a gácsi várkastélynak nagyúri lakóhely voltára utalnak. íme: „A cseberadó fejében — (in akone = a termés minden nyolcadik cseber mustja vagy bora helyett) — közösen fizetnek (a jobbágyok) a földesúrnak évente 20 kassai köböl — (1 kassai köböl = 83 liter, tehát összesen 1660 liter) — zabot. A puszta telkekért pedig (az, aki műveli), ki-ki magáért külön-külön, évenkint 1 köbölnyit tartozik adni. Továbbá ugyanazon jobbágyok Lupocs és Szvinyabánya falvak lakosaival együttesen az összejövetelek idején — (tempore communiorum, megyegyűlés, törvénykezés, hadfogadás idejének is értelmezhető) —, különösen pedig a földesúr lakodalmakor, egy vágásra alkalmas hízott ökröt kötelesek adni. Kilencedet nem adtak." Eszerint Gácsott is volt szőlőművelés, épp úgy, mint Nógrád megye számos más településén, ahol annak már a XIX. század elején sem lehetett nyomát találni.

26 Az, hogy must vagy bor helyett zabot kötelesek a jobbágyok adni, nyilvánvalóan a földesúr és kísérete lovainak az ellátását célozhatta. Hasonlóképpen a csöböradó fejében adtak zabot és egyéb gabonaneműeket: Prága 4 köböl [332 liter] zabot, Tamáslehotka 10 köböl [830 liter] búzát, rozsot és zabot, hihetőleg három egyenlő részre osztva, Lupocs 5 köböl [415 liter] búzát és rozsot, Tugár pedig 8 köböl [664 liter] rozsot. Eszerint a ,,pro akonibus" zab — a gácsi puszta telkek utánit nem számítva — körülbelül 2250 litert jelentett a földesúr számára, ami súlyban, a száradás mértékétől függően, 10—12 métermázsát tehetett ki. Gácsfalvával kapcsolatban összeíróink megemlítik, hogy az ottaniak kilencedet nem adnak. Valószínűleg ez volt a helyzet a fenti négy faluval kapcsolatban is. Gabonafélékből történő kilencedadást csak Apátfalva és Pribolya adatai sorában említettek. Abellehota — miként a somoskői uradalom területén Tiszolc mezőváros és Fürész — egy verem gabonát [unum syrum, vulgo ewers] ad, ami évről évre esedékes gabonakilenced megváltásnak tekinthető. Ha ez valóban így volt, akkor a gácsi uradalom területén a kilencedből nemigen lehetett gabonája a földesúrnak. Ez a terület erdős mivoltából és agrogeológiai viszonyaiból egyaránt megmagyarázható.

27 A szőlőtermesztés hanyatlásával függhet össze az, hogy a cseberadó helyett az évenként biztosabb terméseredményt hozó zab és rozs, és kevesebb búza „átalány" került az előtérbe. A szüretek jelentéktelenné vá311