Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

Van [itt] egy allodiális ház, amely egykor le volt rombolva, de valami jobbágy, Tott Miklós, [abból] a maga számára házat épített és abban lakik. Drahi Balázs 1/2, Medve Gergely 1/2 [telek]. Puszta telkek: Drahi Alberté 1 telek, Weres Jánosé 1/2 telek, Kazas Pálé 1 telek, Bachy Orbáné 1/2 telek Kazas Jakabé 1 telek, Kowach Bálinté [nagyságát nem közlik], [ott], ahol a város kapuja épült. Martha Ambrusé hasonlóképpen, Drahy Balázsé hasonlóképpen. A mezőváros kerítésén belül igensok házat építettek úgy az elbujdosott jobbágyok, mint pedig a törökök is, amiknek negyed része hasonlóképpen a Lossonczicsaládot illeti. Van egy kő [bői épült] ház is, amely a Losonczi-részhez számítódik, tartozván máskülönben az ugyanazon hely kolostorához. A földművelést mindig a földesurak számára, azok kívánsága szerint űzték. Cenzus: Szent György napkor [április 24.] minden egyes jobbágy [tói] 12 dénár, Szent Mihály napkor [szeptember 29.] ismét 12 dénár. Kilencedet gabonából és borból adnak. Szolgálatokat, aminőkre küldik őket, tartoznak teljesíteni. Kötelesek a borokat korcsmáltatni. Most pedig ettől, helyette, 2 forint 60 dénár taksát fizetnek. Azelőtt mindenért 5 forintot fizettek". Szécsényben, ahol az Összeírás „propria domini" rovata hiányzik, az allodiális ház említésén kívül a földesurak számára, az ő kívánságuk szerinti földművelésre történt utalás vonatkoztatható a majorgazdálkodásra. Minden egyéb a mezővárosi helyzetének az elemzése sorába tartozik. A zsellérek által végeztetett majorgazdasági földművelés — és nem valami nagyúri jótékonykodás — emlékét vélem felismerni a szécsényi uradalomhoz tartozó Varbó esetében. Itt „a földesurak bírnak némi szántóföldet, amit a néhai nagyságos Lossonczi István a zsellérek között szokott szétosztani. Alig vethetők be 4 kassai köbölnyivel". Allodiumgyanússá teszi mindezt az, hogy a puszta telkekkel kapcsolatban ezt jegyezték fel: „Van néhány puszta telek is, de azok után sem szántóföldeket, sem szénatermő réteket nem bírnak a [jobbágyok]". Ezzel szemben 4 egész és 3 féltelkes jobbágygazdaság van a faluban, zsellér pedig nincs. Hihető, hogy Lossonczi István halála után a jobbágyok a kialakítás állapotában levő aliódium földjeit vagy visszavették, vagy azok jobbik részeivel telkeiket kiegészítették. A „néhány" külső telkek nélküli puszta belső telek léte arra mutat, hogy azok jobbágyokból lett „majorsági zsellérek" telkei is lehettek, egykori használóik pedig — nevük emlékezetét is feledve — eltűntek. Biztosat — még a közeli Szécsény zselléreivel való műveltetést is feltételezve — nem tudok mondani.

21 Szinte kétségtelen, hogy a majorgazdaságok kialakításakor azok központi irányítása alá kerültek azok az erdők, rétek, halászóvizek és malmok, amelyek a szolgáltatásokra alapozott korábbi „várgazdálkodás" keretén belül is földesúri „magántulajdonok" voltak. — Ilyenek lehettek: a drahi elpusztult nemesi kúna és telke, valamit a két gyöngyösi szőlő is. 305