Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

oktatás, a tanítás minden területén — a tanító személyében, a tanítandó ismeretben — is megvalósítandónak tartotta. A különböző nézetek kibékítésére közbülső álláspontot fogadtak el a megyei rendek. Ennek alapja: a nemzeti és nyilvános iskolák létesítése, amelyben a „vallásbeli egyenlőség" valósul meg; a felekezeteknek és ma­gánosoknak joguk legyen magániskolák alapítására. E javaslat elfogadását mindkét vitapartner kiábrándultan vette tu­domásul. Ezért a vita tovább folytatódott „magános társkörökben". A li­berális felfogás ismételten és tételesen kifejtette véleményét. Ennek ha­tására a megyei rendek ,,a tanításmód függetlenségét oly kiterjedő érte­lemben, mint a liberalizmus óhajtotta — elfogadták". Hasonló szellem­ben foglaltak állást az egyetemek működésével kapcsolatosan is. A német­országi tapasztalatokat — a tanítás szabadságának érvényesítése mellett — javasolták megvalósítani. A tanítási szabadság az előadó-tanító nyelvi korlátozásától is eltekintett. 58 * Az 1828—1832 közötti korszak politikai viharokat, vitákat, új néze­tek felbukkanását és terjedését jelentette Nógrádban is. Az 1825-ös po­litikai program ez időszakra kiszélesedett; átfogta a társadalom egészét. Annak minden akut, megoldásra váró problémakörét érintette, a kor ne­mesi rendjének, felkészültségének, ismeretének megfelelően. A megadott válaszok sokszor nem voltak kellően megalapozottak, de a megyei helyzet, az itt folyó törvényhatósági tevékenység politikai elemzése igazolta, hogy szélesre tárultak a kapuk a korszerű felfogás előtt, és annak befogadásával út nyílott a rendi Magyarország körülményeinek gyökeres átalakítására. JEGYZETEK Ez a dolgozat egy nagyobb, a reformkori Nógrád megye politikai viszonyai­nak fejlődéstörténetét átfogó tanulmány része. Szándékunk az volt, hogy össze­foglaló képet adjunk a címben megjelölt időpontról és témakörben. l.A megyék — köztük Nógrád — ellenállását részletesen ismerteti: HORVÁTH Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből 1823—1848-ig. Genf, 1864. 104—110. p; Nógrád megye története I. köt. 1972. 288—289. p. (Irta BELITZKY János.) Az ellenállás körülményeinek feldolgozása még várat magára. Ez alkalommal sem vizsgáltuk ezt részletesen. Mindenesetre rendkívüli mérté­kű ellenállással találkoztunk, hiszen az elfogott első alispán (aug. 29.) helyett a másodalispán Gyurcsányi és Prónay aljegyző vezetésével a megyeszékhely közelében fekvő Szügy községben hozták meg a megye nemesi rendjei az újoncozást és az adózást ellenző határozatukat. Azt a váci káptalannál — mint hiteles helynél — helyezték el. (Szept. 1.) Az ellenállást nov. 4-én is­mételt katonai erőszakkal megtörte, de az az év végéig elhúzódott. Brunszwik főispán 1824. szept. 7-i közgyűlésen tudott csak hivatalosan pontot tenni az eseményekre. 2. Az eseményre utaló összefüggéseket és annak jegyzőkönyvi másolatát közli : a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1978. (Horváth István: A zelenei jobbágyok megmozdulása 1825-ben.) 115—142. p. 30

Next

/
Thumbnails
Contents