Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

3. NAGY Iván: Egy évtized a század III—IV. évtizedéből (1835—1845). Kéziratos visszaemlékezés. Töredék. Nagy Iván hagyaték. NmL. (Jelenleg a múzeum adattára.) 4. HORVÁTH M. id. m. 298. p. 5. NAGY I. id. m. 6. Nógrád megye története I. köt. 315., 316. p. 7. NAGY I. id. m. 8. NAGY I. id. m.; Nógrád megye története I. köt. 287. 292; NmL. Nm Kgy Jkv. 18/1828. 1825. 90. pont. DEÁK Ferenc válogatott munkái. Bp. Bev. Ferenczi Zoltán 7. p. Szentiványi Anzelm: 1832/36. és 1839-ben a megye országgyűlési követe es. kir. kamarás. 1833. szept. 4-én a jobbágyok birtokbírhatása jogának kérdését az örökváltsággal kapcsolatban indítványozta az országgyűlésen. Kacskovics Lajos: táblabíró; Kacskovics Károly: 1836—1839. megyei főügyész; Huszár József: Nógrád megye alispánja t 1840-ben; Sréter János: Nógrád megye alispánja f 1842-ben; Kubinyi Ferenc: 1835-től Nógrád megye országgyűlési követe; Gyürky Pál: (1781—1859) Nógrád megye első alispánja, cs. kir. tanácsos és kamarás Krassó vá.rmegye főispánja; Gyurcsányi Gábor: megyei alispán, Királyi tanácsos, a kir. tábla, majd a hétszemélyes tábla ülnöke; Prónay János: 1825., 1832-es országgyűlésen megyei követ; BARTA István: A fiatal Kossuth. Bp. 1966. 106. p. E csoport összetétele, feladatköre, tevékenysége szempontjából is feltűnő rokonvonást mutatott azzal a politikai magatartással, amelyet az 1790-i országgyűlés után kialakult nemesi ellenállás vezetői képviseltek: vezető pozícióba kerülve léptek fel azok is a Habsburg központosító törekvések ellen. E feltételezésre H. BALÁZS Éva: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus 1763 —1795. Akad. 1967. 7—11. p. leírtak alapján jutottam, amely feltételezés esetünkben azonban mind a contiunitás, mind adatszerűségében még bizonyítandó. Mindenesetre az tény, hogy Ócsai Balogh Péter — az akkori nemesi ellenállás kiemelkedő alakja — családi kapcsolatban volt, az egyik reformkori vezető politikussal: Sréter Jánossal. (Balogh felesége Sréter Éva, az unokanővére volt.) Másrészt a reformkor kiemelkedő nógrádi személyiségei között az evangélikus vallású politikusok többségben voltak. NAGY Iván: Magyarország családai I. köt. Pest. 1857. 143. p. 9. NmL. Nm. kgy. jkv. 18/1828. 886. pont. 1825. Országgyűlés követutasításai: 10. Erősítessen meg a nemesi felkelés ténye, és az ehhez kötődő nemesi kiváltságok; 11. Egyesíteni kell a magyar tengerpartot, Erdélyt, Dalmáciát, Galíciát, Ladomériát Magyarországgal; 12. A magyar udvari kamarához magyar nyelvű hivatalnokok neveztessenek ki, a hivatalos nyelv a kamarában is a magyar legyen; 13. Püspökségek, káptalanok külön fizetéssel ne terhelődjenek. A királyi adminisztrátori rendszert szüntessék meg. Minden megyének legyen főispánja; 14. A régi háborús nemesi károkat térítsék meg. A királyi 31