Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása

Már az előbbi táblázatokból is nyilvánvaló, hogy olyan tényezői voltak az uradalmi gazdálkodásnak, melyek sokrétűségük miatt szinte birtokegységenként változtak. Ha azonban az uradalomnak a Lossoncziés a Szécsényi-család birtoktesteiből történt összeötvöződésére és ennek az Országh-család birtokaival való összefüggésére tekintünk, akkor megállapítható, hogy egy korábbi rendszer maradványaival állunk szemben. Például, érzékelhetők az egykori várgazdálkodási központok (Szécsény, Hollókő, Somoskő, Gács) személyzetének ellátását célzó gondoskodás nyomai. Ehhez hasonlót a Balassák Kékkőjével és Divényével, az esztergomi érsek Drégelyével, és a Báthoryak Bujákjával kapcsolatban is észlelhetünk.

17 Rendszerbe illőnek sejthetjük azt is, hogy az erdőgazdálkodás és a szőlőművelés — az egyes tájegységek klimatikai és agrogeológiai adottságaihoz történő fokozottabb alkalmazkodás következtében — egyes birtokegységek gazdálkodásában túlsúlyra jutott, monokulturális jellegűvé vált. Összefügghetett ez mind a Lossonczi-. mind a Szécsényi-birtokon már évszázadok óta megnyilvánuló, az ércbányászatot és a mezővárosi fejlődést támogató földesúri törekvésekkel is. A XVI. század elejére kialakult helyzet kereskedelmi jelentősége kétségtelen. Ez pedig nemcsak az uradalmi mezővárosok vásárainak élénkítésére és vándoriparosainak, kereskedőinek új piacokon való megjelenésére hatott, hanem a falusi lakosság életkörülményeit is jobbította. A bor fuvarozása, a bányafa, a deszka, a zsindely, az épületfa stb. készítése és szállítása közvetve az erdőirtások területének növeléséhez és azok mezőgazdasági hasznosításához vezetett. A XVI. század megyénkben is a gazdasági megtorpanás és visszaesés időszaka. Az újabb és újabb nehézségek lépésről lépésre módosították a kereskedelmi forgalom útirányait, a közeli és távolabbi piacok felkeresésének lehetőségeit, és ez megváltoztatta a mezőgazdasági és kézműipari tevékenységnek a század elején még fejlődő, a hazai viszonyokhoz mérten korszerűnek mondható struktúráját és jövedelmezőségének feltételeit.

18 A FÖLDESÜRI MAJORGAZDÁLKODÁS EMLÉKEI A visszaesés elsősorban azoknál a század elején megszokottaknál újabb gazdasági kezdeményezéseknél tapasztalható, amelyek még nem eresztettek mély gyökeret. Ezek közé tartozott Nógrádban az allodiális, azaz a földesúri majorgazdálkodás. Ennek emlékei az Összeírásban a „propria domini" [a földesúr sajátja] rovatokban találhatók meg. Vegyük sorba ezeket az adatokat: Gácsfalu határában a földesúr sajátja a lerombolt Gács várkastély; két rét, amelyeken 8 szekér széna teremhet; a Gács-patakon [ez a mai Tugár-patak = Tuhársky-potok] egy kétkerekű malom, amelyből az őrlési vám harmada a gácsfalusi plébánost illeti. A malom egyik kereke azonban már nem a földesúr számára őröl [mert ezt — úgy vélem — a jobbágyak sajátították ki a maguk számára]. A várkastély kerítése [clausura] mellett egy közepes nagyságú elhagyott halastó. „Továb303