Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

küldöttgyűlések állásfoglalásaiból. Ezek között a legmaradibb felfogás arra a kérdésre ki a nemzet? „természetes" korlátoltsággal válaszol: „Magyarországban nemzetnek csak a nemesi rend nézettethetik."

55 A vármegyei rendek többsége ettől a nézettől jóval előbbre járt. A rendszeres munkálatok megindulásakor tapasztalhattuk, hogy hangot kapott az a felfogás miszerint a „küldöttségi ülésekben megjelent külmegyebeliek, megyebeliek, kik a kiváltságos rendhez nem tartoztak ugyan, de tudományos és mesterségi ismereteiknél fogva köztiszteletben tartattak, tartózkodás nélkül előadták vélekedésüket, s oly figyelemmel hallgattattak, mint akármelyik kiváltságos rendbeli".

56 Bár ekkor még e réteg a polgári jogok „kiterjesztése alól kiesett", a véleményének meghallgatását nem tudta megkerülni a kiváltságos rend. Vagyis: a honorácior réteg, mint politikai tényező, jelentkezett a vármegyei közélet színpadán, ahol az idő előrehaladtával a későbbiekben tényleges politikai jogokat is kapott. Az „adózónép" állapotának képviseletét a sokirányú politikai csatározások mellett — nem vállalta lényegében egyetlen politikai csoport sem ez időszakban. Nem kis korlátja volt ez a megyei politikai gondolkodásnak. Egyes kérdések során megfogalmazott vélemények, az újítási szándék, a fejlesztési törekvések nem álltak még egységes rendszerré, követelménnyé. A szétszórtság okozta azt is, hogy sok kérdés kidolgozásában nagy egyenetlenséget láthattunk, mások — pedig igen fontosak, pontosabban alapvetőek — halványan, nem kielégítő módon vetődtek fel a megyei közéletben. Pedig kezdeményezésekben itt nem volt hiány: „Egy tisztelt hazafi, már 1830-ban mert a nógrádi gyűlésben az iránt indítványt tenni, hogy az adózó nép az ország rendjei közé fogadtassék be, s neki az országgyűlésben saját képviselők adassanak". A megyei rendek e szokatlan igényt nem hurrogták le, nem vetették el, csupán „atyailag" megmagyarázták, hogy erre miért nincsen szükség és lehetőség. Egyrészt azért, mert ha megadnák a népnek ezt a jogot, ez a most egységes nép „érdekek szerinti szétválasztódásával" járna. Ami nem kívánatos. Másrészt nincs is a népnek szüksége a saját képviselőre, hiszen az ő érdekeit is védik a megyei törvényhatóságok.

57 A honorácior réteg, a köznép helyzetének politikai megítélésére még nem került sor. A megye nemesi politikusai e kérdésben nem léptek túl a rendi felfogáson, rendi kereteken. 3. A műveltség társadalomépítő szerepe A nemzeti nyelv elismertetéséért indított mozgalom hatása, jelentős mértékben megfigyelhető volt Nógrádban, már a korábbi években is. E téren a rendszeres munkálatok megindulása tovább pontosította a megyei rendek követelését. A témát vizsgáló bizottság jelentéséből is kitűnt, hogy a „kisdedóvó intézményektől" kiinduló oktatási rendszert dolgoztak ki. Az ifjúság ne28