Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

pelt a lakodalmi ételek listáján. Utána túrós lepényt, lábatlantyúkot (lábasban sütött keit tészta), herőkét, mákosferentőt, mákos rétest, pampuskát ettek. A szakácsnő a tejberizs, majd később a főtt ételek felszolgálása után jött be, fakanállal, bekötött kézzel kásapénzt szedni. A cselédeknél a tányér használata korábban elterjedt a lakodalmi ételek fogyasztásánál, mint a gazdák körében. Csitárban még a húszas évek végén is voltak olyan falusi lakodalmak, ahol közös tálból ettek. örömkalács Az örömkalács felszeletelésének időpontja nem egyszét'osztása séges az általunk vizsgált falvakban. Egy falun, pusztán belül is több változatot gyűjthettünk. Az adatközlők az örömkalács felszeletelésére négy időpontot ismernek: közvetlenül a vacsora után, menyasszonytánc után, menyecsketánc után, hajnalban, amikor a vendégek haza akartak indulni. Az örömkalács szétosztását a násznagy végezte. A cselédeknél először a földbirtokos részére vágtak ki egy nagyobb szeletet, a többit az ott levő vendégek között osztották ki. Úgy kellett az örömkalácsot felvágni, hogy mindenkinek jusson belőle. Ha valaki nem kapott, évekig haragudott a násznagyra. Örhalomban az örömkalácsot pontosan megfelezték. Egyik felét a menyasszony, másik felét a vőlegény rokonai között osztották szét. A faluban az örömkalácsból annak is illett adni, aki edényt kölcsönzött a lakodalomba. Csitárban és Patvarcon az egész kalácsot szétosztották a jelenlevők között. Az örömkalácson levő díszeket mindenütt a gyermekeknek adták. Menyasszonytánc Este, 10—11 óra körül került sor a menyasszonytáncra. Ha jó volt az idő, a fátyolos menyasszonyt kivitték a cselédeknél a ház elé, gazdáknál az udvarra. Először a vőfély, a vőlegény, a násznagy, a nyoszolyóasszonyok és lányok táncoltak vele, majd a násznép minden tagja eljárt vele egy rövid csárdást. Pénzt nem szedtek a menyasszony részére. Éjfél után a menyasszonyt átvezették a szomszédba, keresztanyja, bérmakeresztanyja segítségével menyecskeruhába öltözött. A faluban az átöltözésre induló menyecske kontykalácsot vitt magával, ebből kínálta meg az öltözködésben segítőket. A menyasszonyt a vőfély vezette vissza a násznép közé, Menyecsketánc mellyel kezdetét vette a menyecsketánc. Ez már pénzestánc volt, a menyasszony keresztanyja kötényével letakarva, kezében fogta a tányért, amelybe a pénzt dobálták. A menyasszony árát nem kiáltották ki, ki menynyit akart, annyi pénzt tett a tányérba. A menyasszonyt a vőlegény váltotta ki pénzzel, vagy egy nagy vöröshagymával. Az összeszedett pénzt a menyecske kapta meg. Az adatközlőktől kapott adatok alapján arra akö278