Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

házasoknak. Csak a faluban volt szokás, hogy 5—6 éves gyereket a küszöbre fektettek, azt a menyasszony átlépte, hogy első gyermeke fiú legyen. Amikor a menyasszonyt a vőlegény házához kísérték át, akkor vitörömkalács ték az örömkalácsot is. A menyasszony bérmakeresztanyjának kellett elkészítenie a lakodalom előtti napokban. A két világháború között az a gyakorlat alakult ki, hogy az örömkalácsot ahhoz értő asszonyokkal készíttették el, sütése ugyanis nagy szakértelmet és gyakorlatot igényelt.

23 A vőlegény vőfélye a deszkára tett örömkalácsot a feje tetején vitte, közben egész úton táncolt vele. Az örömkalácsot a vőlegény házánál a kamrában helyezték el.

24 A cselédeknél és a gazdáknál az örömkalács készítésének szokása az 1940-es évekig megvolt. Formájában, díszítésében különbség (cseléd, gazda) nem mutatható ki. Csak a gazdáknál volt szokás, hogy a menyasszony rokonai, a búcsúztatás után, a násznagy vezetésével ajándékot vittek a vőlegény es házhoz. A vőlegény közeli rokona fogadta a vendégeket, átvette az ajándékokat, majd bevezették őket a házba, ahol borral, hússal, süteménnyel kínálták meg. Az ajándékvivők, akik kendőket, egyéb ruhadarabokat, szentképet hoztak a menyasszonynak, a vacsora előtt hazamentek. Vacsora A vacsora kilenc óra körül kezdődött. A cselédek, gazdák ülésrendje azonos volt a lakodalmi asztalnál. A szoba bejárati ajtajával szemben a főhelyre a menyaszszonynak és a vőlegénynek kellett ülnie. A menyaszszony a vőlegény bal oldalán foglalt helyet. Mellettük keresztanyjuk, bérmakeresztanyjuk ült, majd a testvérek, a közteli rokonok foglaltak itt helyet. A gazdáknál a meghívott papot, tanítót, a városból érkező „nadrágos embereket" is a menyasszony melletti sorba ültették. A násznagynak (cselédeknél, gazdáknál) az asztal sarkán volt a helye. Az ételeket a vőfély, a nyoszolyólányok, a konyhán levő asszonyok szolgálták fel. A vőfély minden ételhez verses köszöntőt mondott. A vőfélyek maguk is költöttek verseket, mondókákat a násznép szórakoztatására. A helyi költésű versek, mondókák — a trágár kifejezések miatt — inkább a cselédek lakodalmában hangzottak el, ahol „kényes fülű urak és aszszonyok" nem voltak. A vacsora csíklevessel kezdődött, majd főtt húst, sertéspörköltet, húsos káposztát ettek. Ä falusi lakodalmakban szinte mindenütt volt birkapörkölt, birka- vagy marhahús káposztával. A főtt ételek sorát a tejes rizskása zárta, melyet cukorral és fehér dmittel szórtak meg. A tejes rizskása a cselédeknél 1920-ig, a gazdáknál még a 30-as évek elején is szere277