Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

lentett olyan gondot, mint a cselédeknek. A gazdák feleségei tejet, túrót, tojást, babot, krumplit, gyümölcsöt hordtak szinte naponta a balassagyarmati piacra eladni. A férfiak gabonát, állatokat értékesítettek a közeli vásárokon. A faluban a kiadások nagyobbak voltak, de a családok anyagi helyzetét nem tette annyira kedvezőtlenné, mint a cselédeknél. Lakodalmi Az előkészülethez tartozott a lakodalmi tisztségvisetisztségviselők lők kiválasztása. A vőfély rokon, barát, idegen egyaránt lehetett. Fontos követelmény volt, hogy jó előadókészségű, tréfáskedvű legyen. Többnyire csak a vőlegénynek volt vőfélye. A násznagyot a menyasszony fogadta, kereszt- vagy bérmakeresztapját kérte fel erre a tisztségre. A nyoszolyóasszony a vőlegény házához tartozott, erre a vőlegény legidősebb nőtestvérét kérték fel. A menyasszony és a vőlegény két-két nyoszolyólányát a kisebb testvérek vagy közeli rokonok közül választották ki. A menyasszony barátnőjét is meghívhatta nyoszolyólánynak. Szakácsnőnek a pusztán vagy majorban legjobban főző asszonyt hívták meg. Ő irányította a konyhán segédkező asszonyok munkáját. A kocsmáros szerepét a vőlegény és a menyasszony apjának illett vállalnia, de erre a tisztségre a közeli rokonságból is felkérhettek olyan férfit, aki az italt nem szerette. A felsorolt tisztségviselők a falusi lakodalmakban is megvoltak. A nagyobb gazdák lagzijában azonban a menyasszonynak is volt vőfélye. A szlovák nyelven beszélő patvarci gazdák a vőfély mellé kisvőfélyt („druzsba") is fogadtak. Ez többnyire a család iskoláskorú gyermeke volt. A násznagy a vőlegény, a nyoszolyóasszony a menyasszony házához is tartozott. A nyoszolyólányokból négy is lehetett a falusi lakodalmakban. Szakácsnőnek zsellérasszonyt fogadtak fel, de ha jól tudott főzni, lehetett rokon is. Vőfély Az eljegyzés, illetve kendőlakás és a lakodalom köjelvénye zötti három hétben a teendők megszaporodtak. Erre az időre esett a vendégek meghívása, amely a vőfély feladata közé tartozott. A menyasszony és a vőlegény szülei papírra írták fel a meghívásra kerülők névsorát. A cselédeknél a vőfély a hívogatást, az esküvő előtt már három héttel megkezdte. Azért kellett a vendégek hívásához ilyen korán hozzákezdeni, mert nagy volt a rokonság és azok a környező községek távoli pusztáin szétszórva éltek. A cselédek sajátos munkarendje miatt, a vőfély csak szombaton délután és vasárnap tudta a kijelölt családokat felkeresni, a hívogató verses szöveget elmondani. A vőfély a hívogatáshoz szükséges ismertető jelvényeit a menyasszonytól kapta. A hívogatás meg271