Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

Az újszülött egészségének védelmét a cselédek és a falusiak egyaránt fontosnak tartották. A gyermeket legjobban féltették a szemmelveréstől. Ha a gyermek erősen fogyott, étvágytalan volt, sokat sírt, biztos, hogy szemmel verték meg. Ennek megelőzése érdekében, minden látogató után a gyermek arcát visszakézből megmosták. Általánosan ismert és gyakorolt szokás volt, hogy amikor először nézte meg valaki az újszülöttet, a gyermek arcát megköpködte és azt mondta: „jaj de csúnya vagy". Leszenyiczki Pál (sz. 1904) egykori patvarci nagygazda mondotta el, hogy az alig néhány napos gyermeküket eljött megnézni a sógora. A bölcső fölé hajolt és azt mondta szlovákul: „velmi pekné" (nagyon szép). Abban a pillanatban a gyermek szeme fennakadt, végtagjai megmerevedtek. Mindjárt tudták, hogy szemmel verte meg. A szemmel verést úgy gyógyították, hogy a gyermek arcát szenes vízzel visszakézből megmosták. Ha ez nem használt, akkor benedicske, szarkaláb, kacsaszá,ja növényeket egybefőztek, a gyermek fürdővizébe beleöntötték. Napfelkelte előtt háromszor kellett megfürdetni ebben a vízben. Fürösztés után a kislányt az anyja, a fiút az apja ingébe csavarták. A szemmel verést úgy is lehetett gyógyítani, hogy a fürdővízbe szentelt barkát tettek. Fürdetés közben azt kellett mondogatni: „amivel jöttél, azzal múljál el". Közismert volt a szemmel verés gyógyításának az a módja is, hogy napfelkelte előtt kilenc kanál tejet tettek kilenc tányérba. Először a páratlan, majd a páros tányérokból tettek tejet a fürdővízbe. A gyermek gyógyításával kapcsolatban számos mágikus szokás él az idősebbek emlékezetében, amelyeket a két világháború között még alkalmaztak. Felsorolásuk, bemutatásuk nem kapcsolódik szorosan dolgozatunk témájához. A közölt néhány adattal arra szerettük volna a figyelmet felhívni, hogy a gyermek gyógyítására irányuló mágikus szokások azonos gyakorlattal és súllyal érvényesültek a cselédek és a parasztság körében. LAKODALOM A cselédek sajátos gazdasági-társadalmi helyzete, az ezzel összefüggő életformájuk meghatározta az ismerkedés, az udvarlás, a házasodás szokásait is. Korábban már szóltunk arról, hogy a cselédeknél a 15. évet betöltött fiúnak fél, a 18 évesnek már egész kommenciót adott az uradalom. A cselédek belső értékrendje szerint a legény csak 18 éves korában vált felnőtté, amikor megkapta első egész kommencióját. A nős férfiak ettől kezdve hallgatták meg véleményét, fogadták el tanácsát, a közösség ettől kezdve tekintette felnőttnek. A