Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Krunák Emese: Az autonóm rajzról

ményt jelenít meg, vagy kommentál — lehetősége van a rajzolónak a cikk sorai közt olvasni; saját, sokszor elítélő véleményét megjeleníteni a rajz által. Mivel az újság széles társadalmi rétegekhez kíván szólni a rajznak közérthetőnek, egyszerűnek, frappánsnak, könnyen reprodukálhatónak kell lennie. E feladatai és lehetőségei révén az újságrajz folytatta Goya vízióinak, a spanyol királyi udvart kipellengérező rajzainak hagyományát. A kor jellegzetes figuráit először az újságok örökítették meg. Daumier az újságrajzolás —, mely talán a legszélesebb körben hat a rajz műfaján belül — első nagy mestere. Politikai gúnyrajzain a társadalmat ostorozta, a kor visszás vonásait pellengérezte ki. Mindent észrevevő, hihetetlenül éles szem, maró, találó gúny és mindig a tartalomhoz igazodó rajzstílus jellemezte. Az impresszionisták a tovaszálló pillanatot remélték megragadni a rajz segítségével, s a rajzi lehetőségek gyorsasága, frissesége erre is módot ad. Toulouse-Lautrec néhány odavetett vonással, fantasztikus karakterérzékkel mutatja be a párizsi élet jellegzetes figuráit. Színes rajzain a társadalom perifériájára szorult lények, elsősorban a prostituáltak életét: emberi elesettségüket, reménytelen vágyaikat, sorsuk groteszk keserűségét jeleníti meg az együttérzés és a cinkosság hangján. Toulouse-Lautrec játékos bizarrságának ellentéte Van Gogh komor, zaklatott rajzi szemlélete. Olajfákat ábrázoló rajzának (9. kép)

15 egész felületét betöltő, idegesen vibráló vonalkötegei, a művész sajátos, egyensúlyát vesztett lényének élményein átszűrve jelenítik meg a valóságot. A XIX. század rajzmúvészetének csúcsaként értékelhető a rajzi kifejezés minden lehetőségét felhasználó Zichy Mihály munkássága. Élete legnagyobb részét Oroszországban töltötte. Négy cár udvari festőjeként ezernyi virtuóz rajzot készített az udvari élet eseményeiről; a riportrajzok korai példáiként. Fölényes biztonságú és könnyedségű, ritka kifejező erejű rajztudása; az irodalmi művek jellegéhez alkalmazkodó szelleme az önálló mű jellegű illusztráció kiemelkedő jelentőségű mesterévé tette. Arany és Madách műveihez készült rajzai nem az irodalmi mű tartalmának képi megismétlései, hanem ahhoz kapcsolódó szuverén műalkotások. (10. kép)

16 A XX. századra különösen érvényes Hans Arp megfogalmazása: ,,A művészet gyümölcs, amely úgy bontakozik ki az emberből, mint a növényből a termés, vagy az anyából a gyermek", mely azt a tényt rögzíti, hogy minden kor, minden társadalom megpróbál saját lényegének megfelelő művészetet teremteni. A XX. század művészete a lázadásé, a megelőző korok eredményeit tagadó művészet. A kísérletezés, új utak keresése válik az alkotók legfontosabb céljává. Kötetlensége, könnyen művelhetősége révén a rajz szinte kínálja magát a kísérletezés eszközéül. Századunk formanyelvi próbálkozásai által újabb kiteljesedését, reneszánszát éli az autonóm rajz. A század első, magát elnevezésében is újnak (art nouveau), fiatalnak (Jugendstile) és modernnek valló művészeti irányzata a szecesszió, mely különösen fontos szerepet tulajdonít a rajznak. A klasszicizmushoz hasonló finom, érzékeny körvonalrajz jellemzi, mely lendületesen öleli körül a burjánzó formákat. Rajztechnikája ellentéte az impresszioniz220