Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Krunák Emese: Az autonóm rajzról

válik hangsúlyos, önálló műfajjá: szerepet játszik az első ötlet, elképzelés létrejöttében és végigkíséri a végleges megoldás kialakulásának teljes folyamatát. Mivel a reneszánsz szabályai szerint a készülő mű minden elemét rajzilag rögzíteni kellett, sok esetben a vázlatnak készült rajz tökéletesebben fejezi ki a művész gondolatát, autonóm voltához kétség sem fér. A rajz révén megfogalmazódhattak olyan előremutató, vagy a kor kényes kérdéseire rákérdező művek is, amelyek akkor más műfaj nyelvén nem kaphattak hangot, vagy önálló műként való létük elképzelhetetlen volt a kor szellemében. Ilyen Leonardo tudományos, technikai felfedezéseinek és természeti megfigyeléseinek valamennyi rajzi dokumentuma. Eső c. rajza (3. kép)

9 a vihar kialakulásának légköri feltételeit elemzi. A táji összefüggéseibe helyezett természeti jelenség tudományos rögzítésén túl (az áramlatokat különböző színű színes tintával különböztette meg) a rajz művészi, hangulati kifejezőereje is jelentős. A spirális kifelé csapó és összeütköző légáramlatok örvényes húzását drámai vonalszerkezettel jeleníti meg, a rombolás centrumát lavírozott tussal hangsúlyozza. A katasztrófa élményét éli meg a szemlélő, úgy érezve, hogy nemcsak a lap alján levő finom tollrajzzal odalehelt házakat és fákat söpri el az orkán, hanem ellenállhatatlanul kicsap a kép kereteiből. Leonardo rajza jó példa művészi szándék (alárendelt, tudományos rajz) és kész mű (autonóm alkotás) látszólag ellentmondásos eltéréséhez. A reneszánszban azonban a rajzi tudás olyan szintet ért el, hogy az esetek többségében nagyon erőltetetten határolható csak el az önálló művészeti értéktől az előkészítő rajz. Például Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt с tollrajza (4. kép)

10 a kész festmény ismeretében is önálló értékű mű, hiszen az alakok egyéni megjelenítése: a sárkány döbbenete, a ló páni félelme és Szt. György megfeszített, fegyelmezett bátorsága összhangban áll a toll kezelési módjával, mely a sárkány alakján zaklatott, Szt. Györgyén viszont fegyelmezett, de lendületes. Michelangelo a rajznak újabb lehetőségét indította el, amikor ajándékrajzokat készített műpártolók és műgyűjtők részére, melyeket a kortársak nagy becsben tartottak. (5. kép)

11 A XVI. század különösen kedvez a kísérletezésnek, a művészek a lehetőségek széles skáláját próbálják végig. Az ábrázolás témájában és a megfogalmazás módjában nemcsak egyes mesterek között, hanem tájegységenként is eltérés mutatkozik. Az Alpoktól északra fekvő területeken a síkszerű, lineáris vonalszerkezet hódított, aprólékos, leíró, naturalista látásmódjuknak megfelelően. Id. Peter Brueghel rajzain pl. a táj minden eleme nagy hangsúllyal jelenik meg, a cselekmény apró részleteiben sok-sok figura vesz részt. E földrajzi terület művészetében egyre nagyobb szerepet kap a természet legapróbb részletekre is kiterjedő hű ábrázolása és a hétköznapi események bemutatása. Hieronymus Bosch (6. kép)

12 a németalföldiekre jellemző groteszk valóságábrázolás és a valóságon túli víziók költői találkozása. A könnyed vonásokkal, leheletfinoman felvetett táji környezet: a tó környéke a legelésző állatokkal nyugalmat, harmóniát áraszt. Ezt a világot bontja meg a látomás különös lényekkel és szokatlan képzettársításokkal telített világa. A rajz finom vonalai és a mondandó sejtelmessége, tartalom és forma tökéletes egységét képezik, a rajz lírai vallomás Bosch világáról, egyenérté217