Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

néhány tucat embert jelentett megyénkben. A. forradalmárok szétszórtsága, egymástól távoli helységekben élése sem tette lehetővé a szervezetszerű működést, nem még a szervezetek egységét. Л Tanácsköztársaság megdöntése után a megtorló intézkedések a munkásosztály legális szervezeteit, a szakszervezeteket sem kímélték. Több mint 2 évig folyt a harc a salgótarjáni iparmedencében a csoportok újjáalakulásáért. A baloldali mozgalom vezetőinek szervezeti keretet kellett létrehozniuk, hogy a forradalmi erőket egyesíteni, mozgósítani tudják. A helyi szakszervezeti csoportok működésének engedélyezése, s a csoportok újjáalakulása csak 1922-ben kezdődött el. Salgótarjánban a vasasszakszervezet csak 1922. január 22-én tarthatott közgyűlést. A baglyasaljai bányász szakszervezeti csoport 1924. július 18-án tartotta vezetőségválasztó közgyűlését, ahol a vezetőségbe már kommunistát is választottak Eppich Albert személyében. A KMP külföldi bizottsága által a salgótarjáni kerület szervezésével megbízott Kakuk József is csak 1923-ban tért haza Csehszlovákiából, ahová a Siófokon letöltött 6 hónapi börtön után emigrált. Mindezek ismeretében csak 1923 után kezdődhetett meg az illegális KMP-sejtek újjászervezése a legális szakszervezeteken belül. Nyilvánvaló, hogy a 20—40 év közötti munkások tették ki a mozgalom derékhadát, ebben az értelemben egység volt, de nem szervezeti. Helyileg sem párt-, sem KIMSZ-szervezetről s e szervezetek egységéről az 1920-as évek elején nem beszélhetünk. Az illegális pártsejtek kiépülése 1925—26-ra felgyorsult, mely feltétele volt az MSZMP létrehozásának, legális működésének. Ekkor már számszerűen is számba lehetett venni az erőket, s az MSZMP betiltás? után már szervezett viszszavonulásról lehetett szó. Ennek következtében csak az 1920-as évek végére alakult ki a salgótarjáni iparmedencében a párt és a KIMSZ sejtrendszere, szervezetszerű működése. Valójában létrejöttek-e KIMSZ-sejtek az 1920-as évek elején? S milyen „nagyszerű" akciókat hajtottak végre ekkor? Ebben az időben a KIMSZ-sejtek nem jöttek, nem jöhettek létre, éppen az előzőek alapján. Ami az akciókat illeti: a szerző nem említ meg egyet sem. De ha az 1920—22-es bányászsztrájkokra gondol, azok nem kizárólagosan ifjúmunkás, s még inkább nem KIMSZ-akciók voltak. A későbbi években, az 1930-as évek elejéig sem tudunk a KIMSZ önállóan szervezett, vagy vezetett akcióiról. Valamennyi munkásmegmozdulás, mely a salgótarjáni iparmedencében lezajlott, a KMP iránjatásával és szervezésivel, a KIMSZ tevékeny részvételével, az esemény befolyásolásával vette kezdetét, s valósult meg. Mi az igazság, mikor jöttek létre KIMSZ-sejtek, -csoportok a megyében? A kommunista ifjúsági mozgalom-történet kutatásának eddigi eredményei alapján dokumentálhatóan csak egy tényt állíthatunk biztosan. Nevezetesen azt, hogy Salgótarjánban 1926. augusztus 9-ig nem jött létre ifjúsági sejt, csoport, szervezet. A KIMSZ Központi Bizottságának 1926. augusztus 9-én a Kommunista Ifjúsági Internacionáléhoz küldött jelentésében olvashatjuk, hogy 1925 májusától a Magyarországi Szocialista Munkáspárton belül ifjúsági csoportokat hoztak lét190