Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

re, a tagok létszáma kb. 150—170 fő. Vidékkel a kapcsolatot főleg pro­pagandavonalon tartják. Előadók az alakulóban levő csoportokat meg­látogatják. „Szegeden és Szolnokon kész csoportjaink vannak. Megala­kulóban vannak csoportjaink Debrecenben, Kaposvárott és Salgótar­jánban." 41 így tehát 1926 augusztusáig KIMSZ-csoport nem volt Salgótarján­ban. A jelentésben felsorolt ifjúsági csoportok az MSZMP legális ifjú­sági csoportjai voltak. Az MSZMP betiltása után a legjobbak illegáli­san folytatták tevékenységüket. Ettől kezdve beszélhetünk KIMSZ­sejtről Nógrád megj^ben. Nógrád megye történetében az alábbiakat olvashatjuk: ,.A KMP 1925 őszén hozzákezdett az ifjúság megszervezéséhez, a KIMSZ-szerve­zetek létrehozásához. A megye első KIMSZ kerületi bizottsága 1925­ben Baglyasalján alakult meg Lovász József és Hován József vezetésé­vel." „A kerületi bizottság tagjai voltak: Eppich Albert. Kátai Rezső, Polyák János, Sulyok András." 42 Eddig a két idézett szöveg megegyezik 4 bányász munkásmozgalom történetében írott sorokkal, azzal a kü­lönbséggel, hogy a KIMSZ kerületi Bizottságának létrejöttét nem 1925­re, hanem 1926-ra teszi. Ez viszont teljesen megegyezik a Képek Nóg­rád megye ifjúságának forradalmi hagyományaiból című összeállításá­ban közöltekkel. Ismét a KIMSZ II. kongresszusára kell hivatkoznom. A beszámoló a szervezeti keretekről szólva megállapította, hogy a KIMSZ-sejtek nem üzemekben jöttek létre, és nem üzemekben működtek, hanem többnyi­re utcai sejtek voltak. A sejtek összefogására, irányítására 1929-től lét­rehozták a vidéki kerületi bizottságokat. Tehát a kerületi bizottság nem 1925-ben vagy 1926-ban, hanem csak 1929-ben, a sejtek kiépülésével jött létre. 43 Felvetődik a kérdés: ha a KIMSZ kerületi bizottsága Salgótarján­ban is csak 1929-ben jött létre, az ifjúsági mozgalom 1926 és utáni szer­vezését ki irányította? Feltehetően a KMP kerületi bizottsága s annak munkájában részt vevő fiatalok pl.: Pothornik József, Hován József, s maga Lovász József is, aki később a létrejött KIMSZ kerületi bizott­ságának titkára lett. További adatok is olvashatók, melyek szintén a Gutter-féle össze­állításból kerültek átvételre, forrásjelölés nélkül. „Hamarosan illegá­lis KIMSZ-sejtek egész sora jött létre a megyében: Salgótarjánban, Vizsláson, Kisterenyén, Zagyvapálfalván, Homokterenyén, Zagyván, So­moskőújfaluban, Somoskőn, Etesen, Karancskesziben, Karancsalján, Ka­rancslapujtőn, Karancsberényben, Szécsényben, Nagybátonyban és Mi­hálygergén. A KIMSZ-csoportok mindenben támogatták a párt megmozdu­clulásait." 44 A községek száma alapján kb. 40—50 KIMSZ-tagnak kellett lenni a megyében 1925-ben a megyetörténet szerint, illetve 1926-ban a Bányász munkásmogalom története és a Képek a Nógrád megye ifjúságának for­radalmi hagyományaiból állításai szerint. A felsorolt 16 helységben a fentiek alapján sem épülhetett ki „ha­marosan" a KIMSZ-sejtek egész sora. Egyáltalán igaz-e ez? A szerző erre Vonatkozó magabiztos közlése csak akkor állja meg a helyét, ha 4—5 évnek vesszük a „hamarosan" szót. 191

Next

/
Thumbnails
Contents