Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

ken milyen témákkal foglalkoztak, milyen kapcsolat volt a csoportok, szervezetek között. Milyen elvi-erkölcsi támogatást kap'tak a pártszervezetektől, a direktóriumoktól stb. A KIMSZ központi vezetősége 1919 júniusában tervbe vette a megyei titkárságok felállítását, éppen a vidéki ifjúság között végzett munka elmaradottságának felszámolására. Erre azonban nem került sor. A KIMSZ felhívással fordult a vidéki ifjúmunkásokhoz. „Azt látjuk, hogy bennetek nincs meg a forradalmi lendület, nincs meg az az igazi hév, amellyel szakítanátok múltatokkal és erővel, akarással szétpattantanátok azokat az abroncsokat, melyekkel elnyomóitok még mindig meg akarják akadályozni felszabadulástokat. Ti vidéki ifjúmunkások, még mindig csak panaszkodni, zúgolódni tudtok. Vénasszonyok módjára összedugjátok fejeteket és úgy sopánkodtok, — de nem mertek cselekedni. Nem úgy fiúk!... Most nem csak az emberi jogunk van meg, hogy többet kapjunk, de a hatalom is a kezünkben van, amellyel jogainkat érvényesíteni tudjuk... Fogjatok ti is össze... mutassátok meg, hogy bennetek is van erő, forradalmi lendület... Mögöttetek a jog, az igazság. Ne habozzatok. Előre!"

17 A KIMSZ kongresszusa előtt jelent meg e felhívás. Valószínű, hogy a kongresszus előkészítése idején már összegezték a szervezés eredményeit. Az összegzésből kiderült, hogy vidéken az ifjúmunkások szervezése elhanyagolt, nem képeznek szervezett erőt. A felhívás ezt a helyzetet kívánta felszámolni és a szervezeti folyamatot meggyorsítani, A KTMSZ I. kongresszusa 1919. június 20—21—22-én ülésezett. A Nógrádi Népszava 1919. június 8-i számában országos ifjúmunkás kongresszust hirdetett. Tájékoztatásul közölte, hogy hány küldött képviselheti csoportjukat a kongresszuson: 1000 tagig 2 fő, a diákosztályok 1 tagot, de ha vezetőségük fele fizikai ifjúmunkás, akkor még 1 fő fizikai munkás fiatalt küldhetnek. Felszólította a vidéki szervezeteket, hogy ellenőrzés céliából jelentsék a taglétszámot és tagdíjakkal számoljanak el. (Valószíníínek tartom, hogy központi kérésre közölte a lap.) Ha a fenti adatok rendelkezésünkre állnának, akkor a dokumentálható eredményeink sem csak két KIMSZ-szervezet működéséről tanúskodnának. Ugyanis a KIMSZkongresszus előtti hetekben, 1919. júniusában a 137 vidéki csoport közül csak 2 csoport működött Nógrád megyében, egy Salgótarjánban és egy Salgóbányán.

18 Ez biztos adat annál is inkább, mert tudjuk, hogy Salgótarján KIMSZ-küldöttjét, Krajnik Ferencet a KIMSZ Központi Vezetősége mellett működő 24 tagú Ellenőrzési Bizottság tagjává választották. Bizonyíthatóan Balassagyarmaton ekkor még nem jött létre a KIMSZ, mint, ahogv azt több tanulmány is közölte. A Nógrádi Népszava 1919. június 22-i számában olvashatjuk, lépések történtek abban az irányban, hogy ,,az ifjúmunkások szervezete minél előbb megalakuljon."

19 Szervezett ifjúsági mozgalomról (még ekkor Heves megyéhez tartozó) Pásztó vonatkozásában beszélhetünk. A község ipartestületének jelentése szól az ifjúmunkások mozgalmáról. ,.Helybeli tünetek között a legjelentékenyebb volt a tanoncok — úgynevezett ifjúmunkások mozgalma — melyet egy László Gyula nevű helybeli cipésziparos táplált boldogító eszmékkel, ki magát a legszociáltábbnak tartotta. A tanonco184