Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

kat cédulák osztogatásával saját lakására gyűlésekre csábította össze, melyen felbiztatta őket, hogy aki két évig volt már tanonc, követelheti felszabadítását, hogy már nem ifjúmunkások — hanem férfimunkások. Hanem, hogj^ tudnak-e már dolgozni, és abból meg tudnak-e élni, ezt a kérdést László Gyula magában tartotta. Az ifjúmunkás mozgalomból csak egy tünet került felszínre komolyabban. Ugyanis a tanoncok a tanonciskolában — valakinek a közreműködésével — egy iratot szerkesztettek, melyben felsorolták követeléseiket: minimális munkaidő, új öltönyök, művelődés a szabad időben, értve olvasóegyletbe járás, biliárd és kártya."

20 A KIMSZ szervezeti, szabályzata 14—24 éves korban határozta meg a KIMSZ-tagok korhatárát. À csoportok működésére vonatkozóan előírta, hogy havonta taggyűlést és minden év első negyedében közgyűlést kell tartani. A megyékben megyei titkárság felállítását és megyei intéző bizottság létrehozását irányozta elő, melyben a KIMSZ-csoportok egy-egy küldötte vett volna részt. Országosan sem a megyei titkárság, sem az intéző bizottság létrehozásának nem volt meg a személyi és tárgyi feltétele, ezért nem is jött létre. A KIMSZ-kongresszus állásfoglalása alapján még júniusban országosan tüntetéseket, tömeggyűléseket szerveztek a proletárdiktatúra mellett. Salgótarjánba a KIMSZ központ küldött előadót június 25-re arra a gyűlésre, melynek napirendjei: Az Ifjúmunkás Internacionálé; Az antant rablótámadása az orosz és a magyar Tanácsköztársaság ellen. A KIMSZ kiküldött neve ismeretlen. A gyűlés lezajlásáról a sajtó nem számolt be, dokumentum nem maradt fenn.

21 A Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propagandaügyosztálya 1919. június 26-án körlevelet intézett a vidéki direktóriumokhoz. „A proletárdiktatúra alatt a termelés munkájában mindenkinek fokozottabban ki kell vennie részét. Éppígy az ifjúmunkásoknak is. Mindazonáltal az ifjúmunkásoknak nem csak termelomunkát kell végezniök, hanem elsősorban tanulniok kell... A szabadoktatás célja a proletárdiktatúra átmeneti nehézségei folytán meglazult munkafegyelemnek nevelés által való megszilárdítása és a felállítandó új iskolák számára tanulási fegyelem megteremtése, valamint a legszükségesebb előismeretek tanítása."

22 A Salgótarjáni Acélgyár vas- és fémmunkások bizalmitestülete 1919. április 24-i értekezletén első napirendként tárgyalta az ifjúmunkások fegyelmezetlenségi ügyeit. Megállapította: „Az iskolabizottság jelentéséből kifolyólag az iskolát hanyagul látogató ifjúmunkásokat egyenként felelősségre vonja és figyelmezteti őket, hogy a jövőben nagyobb ellenőrzést fog rájuk gyakorolni. Ha még azt tapasztalja a jövőben is, hogy iskolakötelezettségüknek nem tesznek eleget, sokkal szigorúbban fog velük eljárni, mint ez alkalommal. Sőt, ha kell, akik a gyárban dolgoznak, azokat a munkából áthelyezheti, vagy el is bocsáthatja."

23 Az acélgyári munkástanács 1919. július 21-i jegyzőkönyve foglalkozik a fiatalok iskolalátogatási fegyelmének megszilárdításával. A salgótarjáni acélgyári munkástanácsülés jegyzőkönyvéből 4. pont: Az ifjúmunkások között is meglehetősen laza a fegyelem, ezért 2 fegyelmi bíróságot hoznak létre: külön a felnőtteknek, külön az ifjúmunkásoknak. Utóbbi megválasztása nem tartozik az ellenőrző munkástanács elé. Határozottá 185