Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Balázs László: Adatok a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni iparostanonc-iskolájának történetéhez
zászlóalja, Zorkóczy Samu vezérigazgató és kísérete, valamint a vármegye alispánja, és a város vezetői is. A cserkészcsapat működéséből és tevékenységéből meg kell említenünk, hogy mindenféle társadalmi, politikai rendezvényen részt vett. így például a Petőfi-emléktábla leleplezésén Saigon, a salgótarjáni hősök szobra avatásán, a visszacsatolt Somoskőújfalu átadási ünnepségén, Horthy salgótarjáni fogadtatásán stb. Többször rendeztek műkedvelő előadásokat részben önállóan, részben a leventékkel együtt. Táborozásaik közül kiemelkedett a Bécs környéki és az olaszországi. A sport területén 1930ban az országos cserkészsíversenyen harmadik helyezést értek el, asztaliteniszben pedig két alkalommal is megnyerték a város egyéni és páros bajnokságát a 30-as években. 40 Az Acélgyári Levente Testedző Egyesület 1924. márciusában kezdte meg működését, Borbás István tanító vezetésével és rövid idő múltán versenyeken bizonyította életképességét. Hivatalosan 1925 januárjában alakult a Salgótarjáni Acélgyári Leventeegyesület, melynek első elnöke Karattur Antal üzemmérnök, a gyár későbbi igazgatója volt. Az egyesület leventéi évről évre részt vettek az összes helyi és környéki „hazafias, vallásos, társadalmi valamint sportmegmozdulásokban". A sportban is jelentős sikereket értek el úgyszólván minden sportágban. Az acélgyári leventék nevéhez fűződik a salgótarjáni atlétikai élet megteremtése. 1926-ban a salgótarjáni, sziráki és szécsényi járások közös atlétikai versenyén az érmeken és okleveleken kívül, mint első helyezettek elnyerték a bronz vándordíjat is. A leventebirkózók már 1925-ben megkezdték működésüket, de nyilvános versenyen csak az SSE birkózószakosztálya megalakulása után vettek részt. A megyei céllövőversenyen a gyári egyesület első helyezést ért el. 1929-ben Balassagyarmaton a megyei atlétikai versenyen 4x400 méteres váltófutásban elsőnek az acélgyári leventék értek célba. Jelentős eredményeket ért el az acélgyári leventék hetes járőrcsapata a sísportban is. Hasonlóan szépen szerepeltek a levente-ökölvívók, tornászok és asztaliteniszezők. A társulat vezérigazgatósága rendszeresen támogatta anyagilag mindkét ifjúsági egyesületet rendkívüli és egyéb segélyek formájában. így például 1936-ban a leventék táboroztatására és három oktató négyhetes tanfolyamon való részvételére 400 pengő rendkívüli segélyt kért az iskolaszék. A pénzt rövid időn belül megkapták. Sátorponyvát, tornacipőket, klottnadrágokat, légvédelmi könyveket és a lövészethez való segédanyagokat vásároltak belőle. A cserkészek hasonló célokra kaptak segélyeket, 700—1000 pengő összegben. 47 * Szólnunk kell még az iparostanonc-iskola jellegéről, irányultságáról is. Már az 1893-as Iparostanoncz-iskolák Szervezete úgy rendelkezett, hogy ezek az oktatási intézmények kétfélék lehetnek: általános és szakirányú iskolák. Utóbbiak egy iparág, vagy rokoniparágaK egy csoportjának tanoncai számára voltak szervezendők. Az acélgyári iskola tulajdonképpen a szakirányú tanoncintézmények közé tartozott voma, mégis évtizedeken keresztül megmaradt általános irányúnak. 1898-ban felhívta a tantestületi elnök a figyelmet arra, hogy mivel a tanoncok legtöbbje egy iparágba tartozott, szakirányú ipariskolává kellett volna fejleszteni a gyári tanonciskolát. E célból még egy háromtagú bizottság is ala171