Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A balassagyarmati „Szűr Posztó Csinálás” intézete
Mint ismeretes, a manufaktúra létjogosultsága a céhes termelési módénál nagyobb termelékenységen alapszik. Termelési eszközei azonban azonosak, így csak magasabb fokú szervezettsége révén érheti el azt. A szervezettségének az alapja a fegyelem volt. Az újsütetű tőkések számára a börtön volt az eszményi megoldás a termelési fegyelem betartására többek között. Az alaptőke eredetét figyelembevéve, a szakirodalom négy manufaktúratípust különböztet meg. A feudális nagybirtok, a kereskedelmi tőke, az államkincstár alapítása mellett a negyedik, az ún. egyéb manufaktúratípus: a rabdolgoztató, vagy dologház. A manufaktúraalapítások korai szakaszában két forma élt : a verlag és a zunftkauf. Nógrád megyében a gácsi manufaktúra a feudális nagybirtok alapítású volt, a balassagyarmati manufaktúra pedig „egyéb típusú" dologház. A gácsi üzem a verlagformában szervezett manufaktúra volt. A balassagyarmati dologház inkább emlékeztet a zunftkauf na, mert céhles mestereket alkalmaztak bérmunkában. A gácsi manufaktúra fejlődése során a 18. század végére eljutott a manufaktúrák fejlettebb fokára, az ún. koncentrált manufaktúráig, amikoris 14 műhelyben folyt a munka. A balassagyarmati rabdolgoztató ezt a fejlődési fokot már nem tudta elérni. Az osztrák érdekek elsőbbségét biztosító gazdaságpolitikának — az országnak az egységes birodalmi piacba olvasztása — fékező hatása több területen is jelentkezett az abszolutizmuskori iparfejlődésben. A nagy nehézségek árán az előző korszakokban létesített magyarországi posztógyárak, a gyapjúfonás és szövés szinte teljesen megszűnt. Az iparosodás kezdeményezői és lelkes hívei a hazai körülményekhez igazodva próbálták a tőkét előteremteni, a kedvezően fogadott akcióból befolyt szerény összegekre támaszkodva, a terveket csak részben valósíthatták meg. De az ilyen indítások nagy mértékben segítségül szolgáltak a politikai és gazdasági függetlenség kivívásához. Az 1840—48 közötti fejlődés hatására ugyan meggyorsult a fejlődés a textiliparban is, de a munkaerőszükséglet biztosítása céljából létrehozott rabdolgoztató intézetek, köztük a balassagyarmati is, nem tudtak akkora szerepet játszani az iparfejlődésben, mint pl. Angliában vagy Ausztriában levő rabdolgoztatók. A kezdetleges, céhes ipartól örökölt technikával, tőkehiánnyal küszködő manufaktúrákat visszaszorították a lajtántúli tőkés textilgyárak termékei. A SZÖVEGBEN ELŐFORDULÓ RÉGI MÉRTÉKEGYSÉGEK ÉS FOGALMAK Csapó: szűr-, vagy gubaposztót készítő iparos. Deperdita: veszteség, a hivatalos árból elengedett összeg. Font: bécsi font, súlymérték. A bécsi mázsa 1/100-a. Font = 0,56 kg. Forint: Pénziegység a 18. századtól 1892-ig. 1816-os pénzleéjPtékelési után alakult ki az ezüstforint és váltóforint, a papírpénz árfolyamkülönbsége. Ettől kezdve két és fél váltóforintot kellett adni egy ezüstforintért. Váltópénze 60 krajcár. Mai értéke kb. 60 forint. 1 forint = 20 garas = 60 krajcár =100 dénár Interes: a kamat népies neve. Kalló: a posztó tömörítésére szolgáló malom. 154