Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

korlatéban kialakult cselekvés indította el azt a folyamatot, amely a valóságos reformkérdések megoldását célozta meg. Ilyen előzmények után jutottunk el oda, hogy a címben jelzett témánknak közelebbről is megfeleljünk. Azaz bemutassuk azokat a politikai erőket, azokat a nézeteket és vitákat, amelyek a nógrádi közéletet élénkké tették, és amelyek tevékenysége révén a tapasztalatok gazdag tárházaként ismertük meg az 1828-tól 1833-ig eltelt időszakot. A forrásunkul jószerivel egyetlen mű: Sréter János Visszaemlékezése szolgált. Hogy így tettünk annak több oka volt. Sréter János tevékenysége Nógrád reformkori időszakának kezdeteire és első évtizedére esett. Az 1825-ös első reformországgyűlésen mint az egyetemet csak éppen elvégzett fiatal követkísérő írnokként vett részt. A megyei kisebb közhivatali feladatok ellátása után 1839-ben a megye alispánja, 1842-ben — halála évében — országos és megyei tisztségek várományosa volt. Művét 1833ban — 27 éves korában — írta. Lezajlottak az első igazi politikai csatározások, egyre határozottabb lépésekkel indult meg a rendi Magyarország a polgári haladás sok akadállyal tűzdelt útján. A mű kulcsidőpontban született. Noha — az írója szándéka szerint — történetírói hitelességre törekedett, e korszakban tevékenykedő haladó megyei köznemesi erő politikai programja olvasható abban, és emellett a szabadelvű —• liberális gondolkozás népszerűsítője volt. A könyvből hű rajzát kaptuk annak is, milyen fejlettségi szinten állt Nógrádban a liberális gondolkozás a megjelölt időszakban.

17 A mű elemzését, a szerzője életútjának felvázolását még eddig nem végezte el a történeti irodalom. Dolgozatunkban azt a szándékunkat is szeretnénk kifejezni, hogy a mű elemzése révén szerzője nagyívű gondolatvilágát — amelyet korai halála megtört — is megismerje az olvasó. A MEGYEI POLITIKA MINDENNAPI SZÍNTERE, 1828—1832 Az 1825—27-es országgyűlést követően a reformmunkálatok azokban a bizottságokban folytak tovább, amelyeknek fő feladata a következő országgyűlés előkészítése, az ottani napirendekre teendő javaslat volt. így ezek a bizottságok a közélet élénk fórumai, a véleményegyeztetés és -ütközés színhelyei voltak. Az itt folyó viták tették azt is lehetővé, hogy kikristályosodtak azok a politikai erővonalak, amelyek jellemzői voltak e kornak. Ezeknek a különböző politikai csoportosulásoknak a megismerése lehetséges, társadalomfelfogásuk, tűrőképességük érzékelhető, elemezhető a nógrádi viszonyok nyomon kísérése során. A megyei csoportosulások ösztönző oka a magyar politikai erők polarizálódásából származott. Vizsgáljuk tehát röviden azt, melyek voltak az országos politikai különbségeket előidéző fő pontjai? Egyik vonulatot alkották a közélet porondján azok, akik „hű, de gyönge, erélytelen kedélyek, s kislelkű ábrándozok, kik a jelen nemzeti sülylyedés miatt búsongva, a nemzet dicsőbb múltjának történelmében kerestek vigasztalást". Az ifjabb nemzedék „az újjászületett irodalomból, a megifjult és folyton tökélyesbülő nemzeti nyelvből merítve reményt a nemzet egyetemes 11