Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Soós Virág: Kubinyi Ferenc, a régész

darabjait az 1950-es években szállították be a Természettudományi Múzeumba, még akkor is nagy nehézségekkel. Továbbra is foglalkozik a Nemzeti Múzeum ügyével: hogyan lehetne megteremteni a szükséges anyagi alapot, hogy a múzeum valóban a „Nemzet" múzeuma lehessen, a megfelelő emberek vezetésével. Figyelmeztet a nemzet kötelességeire : „. .. minthogy a nemzet, mint illyen, közvetlen közbejöttével az intézet biztosítása iránt nem intézkedhetik: egyes hazafiúi adakozásoknak kell történni... örökíttettnék a múzeum, ha a nemzet részéről legalább egymillió pengő forint adatnék össze, ennek öt száztóli kamatja tenne ötvenezer pengőt, ebből fizettetnének a tisztviselők. .. Minthogy a magyar nemzeti múzeum a nemzet talajdona, legigazságosabb volna, ha a múzeum felett egy nem csak kormányi tisztviselőkből, de a nemzet részéről néhány tagból álló, s Öcs. К. Ap. Felsége által kinevezendő választmány az illető múzeumi tisztviselők befolyásával őrködnék. Olly férfiak volnának kinevezendők, kik iránt a nemzet teljes bizodalommal viseltetik. Ekkor megszűnnék minden gyanúsítgatás. . ,"

47 1862-ben Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre és egy rajzoló társaságában Törökországba utazik: főképp Mátyás egykori könyvtárának, de egyéb magyar emlékeknek is felkutatására. Visszatérve az Akadémia közgyűlésén olvassa fel az útjukról szóló jelentést: 14, az egykori királyi könyvtárhoz tartozó kötetet találtak és írtak le; fölkeresték és lerajzoltatták Thököly Imre és Rákóczi Ferenc sírját, megtalálták Mikes Kelemen hagyatékát. A múzeum számára a konstantinápolyi osztrák követ régészeti gyűjteményéből és Athénból tárgyakat, az Akadémia számára pedig 50 török könyvet és a hellén archaeológiai társulat kiadványait hozták.

48 Még 68, ill. 70 évesen is a következőkről tudósít: „... Pest megyében a Tápió-völgyén és Heves s Szolnok... megyében fekvő Nagyrév területén archaeológiai tekintetben tett kirándulásának eredményéről", majd pedig „.. . a múlt hónapban Gömör és Kis-Hont nagy részét földtani tekintetben beutazván, figyelmét a régészeti tárgyakra is kiterjesztette."

49 Az utazások alkalmával egyrészt egyéni kutatásokat folytat, másrészt az adott környéken addig talált leletekről begyűjti a még megszerezhető adatokat. így fűződik újabb két, a későbbiekben fontossá vált bronzkori lelőhely első ismertetése az ő nevéhez: Sajó-Gömöré és Nagyrév-Zsidóhalomé.

50 Kortársai ismerik és elismerik munkáját. Rómer Flóris két dolgot emel ki tevékenységéből: ,,Id. Kubinyi Ferencznek érdeme az, hogy az úgynevezett áldozóhelyeket tűzpadjaikkal és állati, valamint szerszámok maradványaival legelső lerajzoltatta, leírta és így a közönséget reájuk figyelmeztette."

51 A bronztárgyakról írva pedig: „Ezen vegyületek különbségének mutatása által a vegytudomány a régiségtan hatalmas segédtudományává válik. Eddig minálunk tudtommal csak Jankovich Miklós és id. Kubinyi Ferencz tétettek a kis-terennei és szendrői bronzokkal vegytani kísérleteket."

52 Munkáját, egészen anyagi tehetsége kimerüléséig, saját költségén folytatta. Nemcsak első, de szerencsés kezű ásató is volt: a Hársas mind a mai napig kiemelkedő jelentőségű bronzkori emlékeink sorában. Ipoly103