Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Szvircsek Ferenc: Az ipartörténet-muzeológiai kutatás módszertani problémái, különös tekintetel a bányászattörténeti kutatásra Nógrád megyében

mészetesen sokféle tényező hatására végbement történelmi fejlődés nem eredményezhetett a szocialista társadalom körülményei között a mai technológiai és; közlekedési viszonyok, mellett, ésszerűnek tartott területi munkamegosztást. Az üzsmtörténetben szó esik a műszaki problémákról, üzleti kapcsolatokról, a gazdasági helyzet, elemzésérőíl, tulajdonviszony változásáról, a, munkásr Stág helyzetiéről, szervezkedéséről, mozgalmaiiról. A legfontosabb pedig az, hogy magát az üzemet a földrajzi, társadalmi környezettel való kölcsönhatásában vizsgáljuk, mert az üzem és környezete, az ipari táj, az ipartörténet és helytörténet kapcsolata így leszi csak világos és érthető. Az ipartörténeti kutatás során tehát technikáról van szó, de nem technikatörténet, hanem ipartörténeti szempontból. A technikát működés közben az üzemben tárgyalja, az alapvető két belső tényezőnek a technikának és; a munkaerőnek, s a közöttük fennálló viszonyok tudományos analízise során, amely nem: nélkülöziheti a, külső tényezők vizsgálatát sem. Az ipartörténet összességében tehát, több mint üzemtörténeti, az utóbbi alapja és kiindulópontja az előbbinek. A helytörténeten belül van a helye, s ott is csak olyan mértékben, amennyire a helytörténetben szerepet játszik. Az ipartörténeti gyűjtőtevékenység múltja és jelenlegi helyzete Nógrád megyében. Mint ismeretes a megye, az országos méreteket messze túlszárnyaló ipari fejlődését elsősorban a szénbányászat megindulása mellett az azzal párhuzamosían kibontakozó vasgyártásnak köszönhette. Az abszolutizmus éveiben a meginduló ipari fejlődés hatására alakult át a későbbiekben döntően a megye képe, s a nógrádi ember élete. A salgótarjáni medence az oirszág egyik számottevő! ipari területe lett. Földrajzi elhelyezkedése, természeti kincsei, energiaforrásai fontos tényezők iparának fejlődésében. Az országos — 1873—79-es évek közötti — hanyatlás, illetőleg az egy helyben való topogás után az ipar technikai forradalmasodásanak széles körű kibontakozására az 1880-as évektől kezdve került sor, az állami ipartámoigatás megindulása után, Az iparmedence iparában a szén, a XIX. sz. közepétől, de még inkább annak végétől, mint döntő energiaforrás nemcsak az ipari fejlődést forradalmasította, hanem ezen keresztül a társadalom életét is. A g;azdasági, társadalmi és technikai forradailoim természetesen egész sor olyan technológiát, technikát szüntetett meg, amelyeknek termelőfunkciója volt. A gyors technikai változások hatásaként az ipartörténeti muzeológjiában is új utak keresése lett jellemző. Ugyanis az ipartörténet terén végzett feldolgozó munka, az egyes üzemek történetének monografikus elemzése hiányos. A komplexitást a technikai, gazdasági, társadalmi tényezők együttes elemzését, mint fontos rendszerező elvet; a terület iparfejlődésének vizsgálatát nem lehet szem elől téveszteni. A múzeum célkitűzései és adottságai folytán igyekezett egy tájegység sokoldalú bemutatására, a termelési mód megváltozása eredményeként a közelmúlt kiveszőben levő tárgyainak a gyűjtőmunkáiban való előtérbe helyezésére, egyszóval az ipartörténeti emlékek gyűjtésére. Nógrád megyében azi ipartörténeti múzeumi tevékenység: nem tekint vissiza hosszú időire. Ez a múzeumi hálózatból származó örökségiríe vezethető vissza. A kapitalizmus és; szocializmusi korszakával foglalkozó muzeológia kifejlesztése az 1960-as évek elején kezdődött meg. Az új- és legújabb kori muzeológia egyenrangú múzeumi szakággá válásához a történelmi ismeret és tartalmi tevékenység sokoldalú továbbfejlesztésére volt szükség. így a gyűjto309