Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Szvircsek Ferenc: Az ipartörténet-muzeológiai kutatás módszertani problémái, különös tekintetel a bányászattörténeti kutatásra Nógrád megyében

munka tudományos: alapokra helyezése elsőrangú feladat lett. A múzeumban kezdetben az általános gyűjtés volt a jellemző az összehangolt gyűjtőtevékenység, hiánya miatt. Ehhez járult az is, hogy az üzemek, vállalatok keneté" ben; is folytak ési folynak napjainkban is gyűjtések. A múzeumi szervezet az így létrehozott üzemi időszaki kiállításokból nem tudott tárgyakat kapni. A múzeumban 1959-től 1962-ig fejlődött ugyan számszerűen a gyűjtés, de összetételében az anyag igencsak heterogén volt. Nem tükrözi a megye történetér nek, gazdasági és társadalmi struktúrájának sajátosságait. Túlnyomóirészt inkább dokumentumokból állnak és kevesebb a tárgyi anyag. Ezen a gyűjtési koncepción változtatni kellett. 1970-ben új gyűjtési terv alakult ki a múzeumban, és ezzel egyidőben a gyűjtőmunka újult erővel indult meg. Jelenleg a bányászat és ipar tárgyi emlékeinek és dokumentumainak a gyűjtése folyik, mert a gazdasági, társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában különösen ez a fontos, mivel a gyűjtőterületen alapvető technikai és termelési átalakulás játszódik le. Az ipartörténeti emlékek kutatásának egyik jellegzetes mozzanata lett, hogy a nagyobb üzemek, gyárak történetének kutatói, írói az üzemtörténet-írás keretében gyűjtöttek is.. Jelenleg: a múzeum minden jelentőbi gyárral munkakapcsolatot alakított ki, amelyben azok vezetői, vagy személyes megbízottuk segíti a gyűjtőmunkát. A gyárakkal való együttműködés az ipartörténeti emlékeknek a legegyszerűbb és a leggyorsabb gyűjtési formája, mely célszerűen, szolgálja a múzeumi gyűjtemények tudományos igényű fejlesztését. Olyan tárgyak, dokumentumok gyűjtését, kell szorgalmazni, melyek hatást gyakoroltak és gyakorolnak a megye iparának a fejlődésére, a munkásság; élet- és munkakörülményeinek, mozgalmainak alakulására. Az ipartörténeti kutatás továbblépésének lehetősége és feladatai Nógrád megye az országos viszonyokat tekintve jelentős iparral rendelkező megye, a szénbányászat, vas- és acélgyártás és az üvegipar a domináló. Indokolt tehát különösen ezeknek az iparágaknak történeti gyűjteményét a múzeum keretében kialakítani, a XVIII. sz. elejétől napjainkig terjedő idó> szakból. A manufakturális ipar emlékei sorában foglalkoznunk kell a manufaktúrák felderítésével és emlékanyagának — akár a régészeti módszerekkel való — feltárásában is. Példaként megemlíthető a Mátraalmáson (Szuhahuta) végzett üvegmanufaktúra megásása, amely jelentős üveganyaggal (töredék) gyarapította a korszak tárgyi emlékeit. A kapitalista ipar kialakulásával és fejlődésével, valamint a szocialista ipar kialakulásával és fejlődésével kell a munka keretében továbbá foglalkozni. A kialakuló gyűjteménynek rendelkeznie kell a különböző termelési ágazatok és szakmák fejlődését reprezentáló tárgyegyüttesekkel, a helyi gazdasági termelési struktúrát leginkább meghatározó iparágak, termelési szerkezetek dokumentumaival. A kutatás tudományos igénye két, a fejlődés szakaszaival összefüggő gyűjtési vonal megtervezését teszi szükségessé. 1. Horizontálisan : a céhes, illetve manufakturális! ipar kialakulásától a modern értelemben vett gyáriparon keresztül a szocialista ipar megteremtéséig. Időhatára a XVII—XVIII. sz.-tól napjainkig. 2. Vertikálisan: a modern értelemben vett gyáripar struktúrája, és a szocialista iparosodás eredményei. Arról van szó, hogy elsősorban azok az iparágak fejlődtek, amelyek nyersés alapanyagok kitermelésével, elsődleges feldolgozásával foglalkoztak. Tényleges ipari agglomeráció a szénvagyonra települt salgótarjáni járásban alakult csak ki. A megye többi részén ugyanekkor a feudális mezőgazdasági jelleg 310