Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

nára. A beadványukra 1902. jan. 11-én kaptak választ. Ekkor szerepéit Kőningsberger József neve is engedélyesként. A minisztérium hajlandó volt a posta ingyenes szállítása fejében a megajánlott 14 000 koronát 18 000 koronára felemelni, az 50 éven át fizetendő 1888. évi IV. te. 7. § 14 980 korona évjáradékot pedig 27 750 korona összegre felemelni. Így a postai felemelt szállítási átalány 360 000 korona, a külön állami segély összege 555 000 korona, ezért összesen 915 000 korona névértékű törzsrészvényt vesz át az állam. A helyi érdekű vasút érdekeltségi hozzájárulása 900 000 korona lett. A kormány az állami támogatásnak a végső határáig ment el. A még fennmaradó 127 800 K-ról a tervezőknek kell gondoskodniuk. A rendelet keltétől számított 30 nap alatt kell ezt az összeget letenniük. A nagy számok hátteréről a jövedelmezőségi számítások adnak felvilágosítást. A Vácról vezetett vonal Drégelypalánkig: 48 km hosszúságú, Diósjenőtől kiágazva Romhányig: 17 km. A vasútról 2 szakvélemény is született, mely az irányt nagyjából kedvezőnek tartja. A szakvélemény a v&sút jellegéről a következőket közli: szállítási szempontból a vonal fekvése kedvező, mert az egész környék és vidéke az utak fekvése folytán a vasút végpontja Vác és Budapest felé orientál. A főváros közelsége nagy vonzóerővel bír, mert jelenleg is élelmiszerek, széna, szalma, köszörű és építőkövek szállítása folyik Budapestre. A közlekedő utak nagy részének állapota rossz, járhatatlan. Ezért a szállítani való szekérfuvarja megdrágul. A vasút megnyitásával valószínűleg megszűnik a szekérszállítás, mivel a vasút díjtétele olcsóbb. Ebben az időszakban, a tervezett vasút vidékén kb. 51 000 fő élt Vácon kívül a vasút másik végpontja B.-gyarmat, s közöttük a vidék jelentős települései találhatók, mint pl.: Nagyoroszi, Diósjenő, Roimhány, Rétság:. A személytfoirgaloim kielégítőnek látszik. A területen a mezőgazdaság jelentős, mivel a szarvasmarha-tenyésztés magas színvonalú: jelentős a juh-, sertés-, baromfitartás. A filoxérajárvány előtt a vidéken kiterjedt szőlőtermesztés folyt. A gazdálkodók jelenleg földművelésre tértek át. A gabona és fa, mint a vasutat „alimentáló" két cikken kívül megemlítik azt is, hogy a vasút mentén több helyen szénelőfordulások vannak, de a szén kitermelése nem látszik valószínűnek. A szénszállítást a vasút ezért nem vette figyelembe. Hasonló a helyzet a verőcei vasércbányákra nézve is, amit a Wiegner budapesti cég művel. Mivel az érc pótanyag jellegű, a Rima véleménye szerint csak keveréssel lehet felhasználni, szállítása nem kifizetődő. A vasútnak komolyabb bevételi forrást a mész és a kő jelenti. Meszet Romhányban készítenek, de igen csekély mennyiségben. Ezt Budapestre és Vácra szállítják, de a jövedelmezőségbe nem lehet beszámítani. Kőbányából a vasút mentén négy is található: Bánkon homokkő, amelyet csekély mennyiségben termelnek. Mészkövet az útépítésnél használják. A számítások szerint 100 kocsit lehet évente figyelembe venni. Nagyoroszinak mészkőbányája van, de csekély mennyiségben, csak útépítésre termelnek. Romhányi kőbánya — jó minőségű követ termel, amelyet Budapestre szállítanak. A forgalom évi 400—700 kocsira becsülhető. Ez a szám a vasút megnyitása után fokozatosan érhető majd csak el. Egyelőre a nyitáskor 250 kocsival lehet számolni. Mezőgazdasági termeivények közül a gabona — a vasút mentén mintegy 47 000 kh-on terem. Megoszlása 20 000 kh. nagybirtok, 27 000 kh. kisbirtok. A forgalom évi 1300 kocsira tehető. A nagybirtok terményfeleslegét vasúton szállítják el, átlag 5 q és 1000 kocsi. A kisbirtokról holdanként 1,1 q-t számítanak, ez 300 kocsit tesz ki, mert a többit saját fogyasztásra használják fel. A vasút megnyitásával lehetőség lesz a termelés helyén ugyanazt az árat fizetni, mint pl. Vácon. A kisgazdaságok gabonafeleslege így 700—800 kocsit is kite96