Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

vasútvonal a MÁV vasutakból ágazna ki és oda csatlakozna vissza Dejtárnál. Üj vasútnyomvonalat vettek fel, mert az első tervet elutasították. Megállapítást nyert az a tény is, hogy Lókos-völgyében a jövedelmezőség csekély, tömeges szállításra nem lehet számítani. Romhány tói Dejtárig a községek nem akartak törzsrészvényeket jegyezni. Ezért gondolták úgy, hogy a vasutat Rétságtól Borsos-Berinkén és Nagy-Oroszin át kell vezetni. így az erdőségek miatt nagyobb lenne a jövedelme. Nagy-Oroszi egyébként is; 40 000 Ft-ot szavazott meg. Ezért a vasutat Verőcétől Berkenye—Nógrád—Diósjenő—Tolmács —Rétság—Borsos-Berénke—Horpács—Nagy-Oroszi községek érintésével vezetik majd Drégely-Palánkig:. Lókos-völgye Rétságiból kiágazva Bánk—Romhány községiig szárnyvonalat kapna. így Vadkert, Alsó- és Felső-Szátok, Alsó- és Felső-Bodony, Tereske, Alsó- és Felső-Petény vasúti összeköttetést kapna. Pázmándy úgy vélte, hogy a tervezett vasút vidékén jelentős kőszéntelepek Tannak. Ezek kitermelését csak a közlekedési hiánya akadályozta meg; eddig. A tervezett transzverzális! vasút hossza: 49,3 km. A szárnyvonal 10,8 km; a dunaparti rakodó szárny 1,8 km lenne, összesen 61,5 km vasutat kell kiépíteni. A vasút jellege: mérsékelt jellegű hegyi pálya, ül. ártéri völgypálya. Az építési névleges tőke 44 000 Ft/km; összesen 27 104 000 Ft. Az összeg: 65 százalékát a finanszírozó bank adná, a 35 százaléknyi törzsrészvényt; 948 640 Ft-ot, a vasút, mentién fekvő községiek, nagybirtokok és az állam fedezné. Számítások szerint az; állam 270 000 Ft-ot adna, az érdekelt községek 200 000 Ft-ot a nagybirtokosok 138 000 Ft-ot, Hont megye 100 000 Ft-ot. Ez összesen 708 000 Ft. A hiányzó összeg 240 000 Ft. Mivel Nógrád megye „anyagi jólétét" hozná ez, a vasút, Pázmándy természetesnek veszi, hogy a megye, a már megszavazott 100 000 Ft-on felül még 180 000 Ft-ot, a Rétság

1

—Romhány vasútra 60 000 Ft-ot; összesen 240 000 Ft-ot, törzsrészvények ellenében megfog szavazni.

153 1899-ben az alispán a kérést kedvezően fogadta, ugyanis a tvh. bizottság a kért két vonal egyidejű kiépítésére 140 000 Ft törzsrészvény átvételét javasolta a vasút megnyitásától kezdve, de 1902-től nem hamarább, évi 7000 Ft-nyi (50 évig;) segéllyel. Ha a vasút 1902-ig nem épülne ki, a kötelezettség azonnal megszűnik. A tvh. bizottság a vasútvonal megépülése esetén sem tartja a megyei vasúthálózatot teljesen kiépítettnek, s a már eddig is csak tervben szereplő Szirák—Hatvan, s esetleg; a megyeszékhellyel való összeköttetést is közérdekűnek tartotta, sőt a Szécsény—Pálfalva közötti összeköttetést is évi 3500 Ft-nyi segéllyel fogja támogatni 1902-től. A segély fedezete — jövedelmi forrás hiányában — pótadó lenne.

154 A vállalkozók a vasútépítési engedélyt — az 1901. április 18-án kelt jegyzőkönyv szerint — 1898. november 8-án kapták meg. Az előmunkálati engedélyt már több ízben meghosszabbították, többször volt közigazgatási bejárás is. A vasút irányára is több változat szerepelt. Az egyik — Nógrádverőce— Szokolya mellett Pirók völgyben lenne vezetve, a másik terv szerint — a MÁV Budapest—Marchegg: vonalához; való csatlakozással —, illetve azzal, hogy a vonal Nógrádverőce állomásnál, vagy esetleg: harmadik vágány építése útján Vác állomásnál csatlakoznék. A pótbejárás a nógrádverőcei irányt fogadta el 1901. január 26-án. Az engedélyezési tárgyaláson Pázmándy engedményeket tett, így alakult ki a következő terv. A postát, ingyen fogják szállítani és ezért 50 éven át 14 000 K. segélyt kapnak. A vasút 555 000 K. tényleges építési és üzleti tőkéjének 35 százaléka 1 942 500 K. Ebből 842 500 K. érdekeltségi lekötés, a posta 280 000 korona, öszszesen 1 millió 127 500 korona fedezve van. Szükség lenne még 820 000 koiro95