Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
A kereskedelmi miniszter leirata 1893-ban ismételten nem hagyta jóvá, hagy а vármegye a közúti költségvetésből megtakarított összeget a verőce—lókosvölgyi vasút finanszírozására használja fel. 144 A közgyűlés 1894. dec. 9-i keltezés szerint mégis megszavazott 6000 Ft-ot a Lókos-völgyi vasút „tasszírozására". 145 1895-ben tovább folyik a hadakozás, a már különböző néven fellépő vasúti tervek: a Verőce—B.-gyarmat, Lókos-völgyi, Verőce—Dejtár, Duna—Ipolyvölgy hév mind egyet akart, a Duna partról vasutat építeni, s ezzel kaput nyitni a megyeszékhelynek. (Közben 1896. szept. 11-én megnyílt a B.-gyárimat—Aszód vonal, erről azonban az előző fejezetben volt szó.) 1897. dec. 2-án közölte a Nógrád Honti Ellenzék, hogy Pázmándy Dénes földbirtokos, budapesti lakos előmunkálati engedélyt kapott a kereskedelmi minisztertől a MÁV Verőce állomásától—Szokolya—Nógrád—Diósjenö—Tolmácsi—Tereske—Alsó- és Felsőszátok:—Romhány—Alsó- és Felsőbodony—Szenté és Debercsény érintéséivel az Aszód—B.-gyarmat—Losonc hév Nándor állomásáig vezető vasútvonalra. 146 1898 februárjában már a vasút megalakulásáról, mint tényről írnak, mert tavasszal megtartják a közigazgatási bejárást, és megkezdik az építkezést is. „Az hírlik, hogy a vasúton a személyszállítást villamos erőre rendezik be. A vasút egyik végállomása nem Drégely-Palánk, hanem Balassagyarmat lesz". 147 Márciusban az eddigi vasútterv egy szárnyvonallal bővült, ugyanis a vasútvonalhoz Rétság 1 —Romhány vasúti elágazást építenek. Ezt a vasutat a „vármegye házi vasú tjának" nevezte az újság, s úgy vélte, hogy gyors kiépítésére alapos, a remény. Az érdekelt községek megtették a felajánlást 118 000 forint összegben. A magánérdekeltektől is kedvező nyilatkozatot kaptak, sőt a vármegye közgyűlésétől is reményük volt arra, hogy a vasút támogatására minden lehetőséget megkapnak. A tervük szerint 1899-ben megindulhat majd az építkezés. 148 Pázmándy ugyanis a vármegyéhez fordult 240 000 Ft-nyi törzsrészvény átvétele ügyében. A Verőce—Balassagyarmat szakaszra 180 000 Ft, a Rétság— Romhány szakaszra 60 000 Ft-ot kért. 149 A vármegye közgyűlése a Lókosvölgyi (Pázmándy-féle) vasút segélyezésére az állandó választmány javaslata alapján 120 000 Ft-nyi összeget szavazott meg, 1902-től folyósítandó 50 évi, 7000 Ft-os részletekben. A vasút közigazgatási bejárása július 10-én volt, s ekkor úgy látszott, hogy az építkezés ősszel megkezdődik. 1 ® A megyei ellenzéki sajtó ebben az évben úgy látta, hogy ez a vasút fogja megszüntetni a jelenlegi vasutak lassúságát, a teherszállítás drágaságát. Remélik, hogy az ipar és kereskedelem támogatást nyer általa, s vele együtt a kulturális élet is. 151 1898 októberében Pázmándy Dénes engedélyt kapott a vasút építésére. A megyében ekkor úgy vélik, hogy ez a vasút teremti majd meg az összeköttetést a fővárossal, mert Ipolyság felé sokba kerül, Aszód felé pedig az idő sok. Novemberben meg már azt tárgyalják:, hogy szükség; van-e erre a vasútra. Egyértelmű a válasz, hogy igen. A távolság a főváros felé így 45—47 km lesz. Budapest—Salgótarján—Losonc vonalhossza 163 km. Ha a verőcei vonal kiépülne, a távolság: 30 km-rel rövidebb lenne, és Losonctól parlalell vonal épülne, ami a forgalmat megosztaná. A vasút építésére két koncesszió létezett még ebben az évben: az egyik a Verőce—Balassagyarmat, Nógrád vármegye kivitelezésében; a másik: Verőce állomástól Drégely palánk ig, Pázmándy kivitelezésiében. Ekkor 1 még úgy látszott, hogy az utóbbi terv fog megvalósulni. 152 Az új vasútról a legmegbízhatóbb ismertetést Pázmándy Dénesnek, a főispánhoz írt leveléből kaphatunk. (Ebből közlünk kivonatos részleteket.) A 94
